A gyilkolás művészete

Mióta világ a világ, az emberek a születést, halált, tüzet, égi jelenségeket, természeti csapásokat mindig egy felsőbbrendű hatalomnak tulajdonították és különböző entitásoknak imádkoztak vagy éppen kértek segítséget. Ezen entitások számtalan néven léteztek és léteznek az emberek tudatában és kultúráiban, vagy legendáiban. Istenek, istennők és a rájuk ruházott képességek óvták meg a földi halandókat vagy éppen ítélték őket kárhozatra, ezzel pecsételve meg sorsukat vagy éppen emelték égi magaslatokba őket. A jelenlegi világunk azonban sokat változott, és a felvilágosodás korára 2-3 nagyobb "hatalom" maradt csupán populáris értelemben a hétköznapok része.

Isten, Jézus vagy Mária a kereszténység kulcsfigurái (az Újszövetséget tekintve). Buddha, a buddhizmus legértékesebb alakja, vagy ott van a számtalan istenséggel rendelkező csodálatos indiai hitvilág, amely Lord Ganeisha vagy akár Shiva nevét említve sokaknak ismerős lehet, még ha nem is gyakorolják ezt a gazdag történelmi örökséggel és csodálatos művészeti elemekkel tarkított vallási formát. A hit, az ember legerősebb támasza és pszichológiai értelemben valóban fontos szerepet játszik a motivációban, a veszteségek feldolgozásában, a reményben és az élet számos területén.

A "jó" hit valóban értékes dolgokra sarkalja a hívőit, mint például az adakozás, mások segítése, irgalmasság, jóság, de sajnos a vallást ahányan hiszik, annyi féle képen alkalmazzák vagy értelmezik. Egyetlen olyan vallás van a világon, amely valóban megszületése óta tradicionálisan tartja valós értelmét és emberi életek kioltása nélkül is képes volt fennmaradni, és ez a buddhizmus. Ez a cikk azonban nem erről szól, hanem egy sokkal, de sokkal elkeserítőbb és sötétebb jelenségről.

A vallási gyilkosságokról, amelyet az adott vallás vezetői és hívői, olyan mohón igyekeznek letagadni, eltitkolni, figyelmen kívül hagyni vagy egész egyszerűen csak meg nem történtnek nyilvánítani. Azonban, mivel a történelem sajnos mindig ismétli önmagát, nem szabad megfeledkeznünk az adott vallás mindenkori sajátosságairól és veszélyeiről mielőtt elvakultan ajánlanánk fel olyan sokat érő hitünket neki.

A kereszténység legvéresebb mészárlása

A kereszténység, a hit legfontosabb tanítása a szeretet, jóság, elfogadás, megbocsájtás és az élet értékes megélése, erkölcsi és emberi értékek folyamatos fejlesztése, majd végül a halál után egy felsőbb hatalom gondviselése alá kerülés, amely végül meghozza a várt megnyugvást az idők végezetéig. Milyen jól hangzik ez, nem? Milyen megnyugtató, milyen értékes! Hihetetlenül ösztönző, valóban értéket közvetít, és ha úgy értelmeznék a Bibliát, ahogyan az írva vagyon, talán jobb hely lenne ez a világ.
De a legnagyobb hiba ott van, hogy mióta ez a vallás létezik, mindig voltak olyan hatalmak és intézmények, amelyek ezeket a csodás értékeket másként értelmezték és felhasználták politikai vagy öncélú vágyaik kielégítésére. Az emberek vágyait kihasználva, melyek arra irányulnak, hogy egy láthatatlan erő folyamatosan elérhető legyen számukra és ne érezzék a magány olykor kínzó fájdalmát, mégis töménytelen mennyiségű emberi életet küldtek istenükhöz minden nemű megalapozott (amennyiben egyáltalán létjogosultságot élvezhet egy ilyen kifejezés ebben a konsztentusban..) kizárólag önös érdekeiket szem előtt tartva.

Tudtad, hogy a keresztes háborúban több embert gyilkoltak meg, mint bármely más háborúban, a világtörténelemben? Íme pár elkeserítő adat:

• A keresztes háborúk, a római latolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a 11-13. században. Fő céljuk a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől, bár némely hadjárat más afrikai és európai területek ellen irányult, például a Konstantinápoly elleni negyedik keresztes háború. Keresztes seregeket később is szerveztek, például a Magyarországot megtámadó törökök ellen 1456-ban (lásd: nándorfehérvári diadal). A keresztes háború kifejezés napjainkban átvitt értelemben is használatos az erkölcstelennek ítélt jelenségekkel szemben szervezett, felülről irányított nagy ideológiai-politikai kampányokra.
• 315-ben nem csak pogány templomokat semmisítettek meg, de azoknak papjait is kegyetlenül legyilkolták.
• A pogányságot 356-tól kezdve HALÁLLAL büntették.
• A negyedik század elején a filozófus Szopratoszt, lemészárolták a keresztény hatóságok követelésére.
• 415-ben a világ leghíresebb női filozófusát alexandriai Hypatiát, egy Péter nevű keresztény képviselő által vezetett, feldühödött keresztény tömeg üvegcserepekkel szabdalta darabokra.
• június 3-a után Antiókiát elfoglalták, 10.000-60.000 embert mészároltak le.
• június 28-án 100.000 törököt öltek meg (nőket és gyermekeket is).
• december 11-én Marrában (vagy Maraat an-numan) ezreket gyilkoltak le. Az ebből következő éhezés miatt "a keresztények kénytelenek voltak megenni az ellenség már bűzlő hulláit"
• június 15-én elfoglalták Jeruzsálemet, több mint 60.000 embert öltek meg (zsidókat, muszlimokat, férfiakat, nőket, gyermekeket).
• Csak az első keresztes hadjáratnak 1 millió áldozata volt.
• augusztus 12.: Askaloni csata: 200.000 hitetlent mészároltak le "Jézus Krisztus urunk nevében".
• Negyedik keresztes háború: 1204. április 12-én Konstantinápolyt kifosztották, az áldozatok száma ismeretlen, több ezer, sokuk keresztény.
• Az erőszak kezdete: III. Ártatlan pápa parancsára 1209-ben. Bezirs-t (ma Franciország területén) 1209. június 22-én elpusztították, minden lakóját lemészárolták. Még olyan katolikusokat is megöltek, akik nem voltak hajlandók eretnek barátaik, szomszédjaik ellen fordulni. 20.000-70.000 halott.
• A következő 20 évnyi háború során majdnem minden Kathart (Languedoc, a mai dél-Franciarország akkori lakosságának felét) kiirtották.
• Csak a kathar eretnekek kiirtása 1 millió áldozatot számlál.
• Waldéziai, paulkiánus, runkárianus, jozsefita és sok más eretnekségek legtöbbjét kiirtották. Legalább százezer áldozat.
• Torquemada, spanyol inkvizitor egyedül 10.220 ember elégetéséért felelős.

Én csupán töredékét közöltem most le ezeknek a hátborzongató cselekedeteknek, de higgyétek el, ennek többszörösét találhatjátok meg, ha kicsit utánanéztek. Mi a legelkeserítőbb? Hogy ezen adatokat a kereszténység "krónikásai" jegyezték le, tehát maximálisan hiteles forrásként szolgálnak. Ami azonban még hátborzongatóbb, hogy mind ezt egy szerető isten nevében tették, amely entitásnak mindennél fontosabb az emberi élet, hiszen saját képmására teremtette az embert, önnön örömére, szeretetéből eredően. Olyannak teremtette meg, amilyennek a maga sajátos külső és belső értékeivel származásra, bőrszínre vagy szexuális beállítottságára való tekintet nélkül.

A ma ismert Biblia nem csupán borzasztóan hiányos és pontatlan, de olyan ellentmondásos is tartalmilag, hogy erősen megkérdőjelezhető a hitelessége. A mai napig (köszönhetően a fáradhatatlan tudósoknak és régészeknek) olyan felbecsülhetetlen ereklyék és tekercsek (próféciák, elbeszélések) kerülnek elő, amelyek jócskán szolgáltatnak okot arra, hogy újraértelmezzük a Biblia keletkezésének körülményeit és annak tartalmát. Ezen tekercsek közül számos tartalmaz Jézus idejéből való elbeszéléseket és próféciákat, továbbá evangéliumokat melyek (sajnos és érdekes módon (...) ismeretlen forrásokra hivatkozva) az egyház befolyását, hatalmi határait és magát az egész intézményt bírálják velük. " Ne építs szimbólumokat, ne imádj bálványokat. Emeld fel a követ, s engem ott találsz" és még számtalan hihetetlenül értékes tekercs rejt ehhez hasonló üzenetet. Templomok, amelyek az égig érnek, arannyal, márvánnyal díszítve. Jézust a kereszten ábrázoló szobrok, fafaragások, kegytárgyak vagy akár a Vatikánban, mint egyfajta "piaci portéka" gyanánt kínált képecskék, kulcstartók és egyéb haszontalan tárgyak. Templomok, melyek csupán napi 2-3 órát tartanak nyitva? Kötelező 1%?

A nők ellen elkövetett bűnök

Vitatéma lehet, hogy a Biblia mennyire nőgyűlölő, de sajnos nincs lehetőségem erről kifejteni a véleményem, mert ahogyan azt a történelem is példázza, van, amivel nem szabad "viccelődni". Az azonban tény, hogy egy alárendeltségi viszony áll fent végig az első oldaltól egészen az utolsóig. A Bűnök elkövetése is sajnos a nők jussa volt, mint ahogyan a büntetésekből is bőven elláttak bennünket az "írók". Bár a keresztény hitet valló emberek elítélik a Muszlim vallás szent iratát a Korant, túl sok különbség a nőkhöz való hozzáállásban még sincs. Számunkra, mind a két intézmény egyformán megalázó, elnyomó és lesújtó.

A kereszténység mégis legvisszataszítóbb nőellenes bűncselekménye (igen, nevezzük nevén a gyereket) a boszorkányüldözés volt, ami egyértelműen nők ellen irányuló intézkedés. Olyan hivatalos férfi személyek hozták ezeket a döntéseket és rendeleteket sőt, a kihallgatásokat és majdan az esedékes ítéletet is (amely 98%-ban bűnös eredménnyel zárult) akik nőktől elszigetelten éltek, a nőket nem ismerték sem lélektanilag sem jellemző lelki és fizikai tulajdonságaikat illetően sem sőt, szexuális kapcsolatuk sem volt velük soha.

Érdekes feltevésként szolgálhat a pszichológia ismeretére támaszkodva az a feltevés, hogy a női közelségtől eltaszított férfiakban milyen felgyülemlett, azonban le nem vezetett vágy, majd ezen vágy gyűlöletté válása milyen hatással lehetett a döntéshozatali képességükre, vagy mennyire voltak objektívek a gyanúsítottakkal szemben.

A boszorkányüldözés mai felvilágosult tudatunkkal egyértelműen egy hímsoviniszta, nőgyűlölő, megalapozatlan és mérhetetlenül gonosz cselekedettnek látjuk, azonban a megbánás vagy a felismerés nem tünteti el az évszázados mocskot!

Az egyház, bár kiadott egy hivatalos álláspontot melyben elismeri ezen tettek borzalmait, bocsánatkéréssel valahogy mégsem szolgál, sőt ezen nők leszármazottjai sem kaptak kárpótlást. Azon nőknek a feloldozást sem szolgáltatták meg végül, amely szintén egy olyan alapvető erkölcsi hiányosság, amely egy ilyen vallás eredetét és tanait tekintve, erősen kifogásolható cselekedet.

A kezdeti primitív perek és üldöztetés akkor öltött mérhetetlen méreteket, amikor inkvizítor szerzői, Jacob Sprenger és Heinrich Kramer kiadták remekművüket, a Malleus Maleficariumot ( Boszorkányok pörölye) 1487-ben, amely áltudományos, minden épeszű, vagy egyáltalán tartalmat nélkülöző információt nyújtott a boszorkányok milyenségéről, felismeréséről, a perek lebonyolításáról, illetve a kínzások és kivégzések műveleteinek opcionális alkalmazásáról. Ettől kezdve már, mint egyfajta "szakácskönyvet" használták az inkvizítorok, bírók és a perben résztvevők vagy boszorkányvadászok szerencsétlen áldozatok ellen! Bátran kijelenthetjük, hogy ez a könyv talán ez a világ egyik olyan műve, mely leginkább a gyűlölettől fröcsög, s számtalan ártatlan emberi élet borzasztó kioltásához vezetett.

Lássuk hát az adatokat erről a rémségről:

• A kereszténység kezdeteitől 1484-ig több ezer embert gyilkoltak meg a boszorkányság miatt.
• A boszorkányüldözés korában (1484-1750) a modern kori adatok szerint több százezer embert égettek el máglyán vagy akasztottak fel.
• A boszorkányperek soha nem zárltak alapos, mindent eldöntő bizonyítékok felderítésén alapuló itélethozatallal.
• Az ügyekben eljáró hivatalos személyek kizárólag férfiak voltak.
• A boszorkánytesztek (különböző fizikai gyötrelmeket jelentettek, melyeket, ha túlélt a delikvens akkor boszorkány, ha elhalálozott, akkor ártatlannak minősítették) soha nem hoztak igazságos ítéleteket.
• A halottakat nem temethették el keresztény szertartással.
• A leszármazottakat örök életükre megbélyegezték.
• A kínzások olyan durvák voltak, hogy sokszor az áldozatok el sem jutottak a perig vagy a meghallgatásig.
• Sokszor erőszakkal kényszerítettek emberek egy-egy vádlott ellenni vallomástételre.
• Az a kivételes pár százalék, akik csodával határos módon (vagy némi anyagi juttatásért cserébe) mégis megmenekültek, a kínzások és a lelki megaláztatások miatt soha többé nem voltak képesek az egészséges, teljes életre.
• A nőket a tömlöcben többször is megerőszakolták mielőtt megkínozták volna őket.

A boszorkányperekben több százezer ember (Európában) és milliós nagyságrendű áldozat szenvedett kínhalált világszerte. Több országban a világ számos területén még ma is végeznek hasonló pereket.....

Egy szerető isten nem várhatja el a híveitől, hogy önnön teremtményei vérét oltsák. Jézus tanításait a türelemre és a szeretetre alapozta. A Biblia elmondása szerint Jézus csodatételekkel, szeretettel igyekezett "apja" felé fordítani híveit azzal a céllal, hogy lelküket egy békésebb helyre irányítsa majd eltávozásuk után. A Biblia, Jézus tanításai az évezredek alatt, hála a politikai hatalomra éhes (többnyire) férfiaknak, a szexuális frusztrációtól szenvedőknek, az írnokoknak és a saját vallásukat sem ismerő papoknak, olyan mérhetetlen gyűlöletet és halált hozott a világra, amely a hívők folyamatos apadását, magának a vallásnak a megkérdőjelezését és egy háborúkkal tarkított XXI. századot hozott maga után.

A vallás és maga a hit, függetlenül az entitásoktól vagy tartalmától egy értéket képvisel, hiszen jóra tanítja híveit, összehozza az embereket, közösséget épít és biztonságot ad a rászorulóknak.

Én személy szerint úgy gondolom, a hitnek nincs szüksége segítségre, aranyból épített templomokra, frusztrált vagy adott esetben (tisztelet a kivételnek, mert nagyon sok van) pedofil papokra, aranyba és selyembe öltöztetett püspökökre. A hitnek jó emberekre, szerető és nyitott szívekre, tiszta lelkekre van szüksége, akik magukban hordozzák az isteni "szikrát" és úgy élnek, hogy az, az istenüknek kedves legyen.

A vallások sokszínűsége mindannyiunk felbecsülhetetlenül gazdag öröksége a múltból, jelenből és majd a jövőből, amit ápolnunk és megismernünk is érdemes. Én magam nyitott vagyok minden vallásra, hiszen minden egyes vallás gyökere az, hogy okkal létezünk és szeressük egymást. Minden vallásban vannak gyönyörű motívumok, értékes tanítások, szépség, történelem és varázslatos történetek, amelyekből érdemes tanulni és erőt meríteni.

Nem kötelező választanunk, választhatjuk mindegyiket. Érdemes beszélgetni más vallású emberekkel, és megismerni az ő szemléletüket, hiszen életünk végéig tanulunk és mindenkiben van olyan érték, amiket eltanulva mi is jobb emberré válhatunk általa. Ha azonban mégis választunk egy vallást, értsük meg a valódi lényegét, csupaszítsuk le az évezredek alatt rárakodott hiú kosztól, felesleges máztól és értelmezzük a mögöttes tartalmat. Ehhez mérten gyakoroljuk.

Okosan hinni erény, nem gyengeség.