PUBLIKÁCIÓK

Minden publikációm elérhető a

A gyilkolás művészete

Mióta világ a világ, az emberek a születést, halált, tüzet, égi jelenségeket, természeti csapásokat mindig egy felsőbbrendű hatalomnak tulajdonították és különböző entitásoknak imádkoztak vagy éppen kértek segítséget. Ezen entitások számtalan néven léteztek és léteznek az emberek tudatában és kultúráiban, vagy legendáiban. Istenek, istennők és a rájuk ruházott képességek óvták meg a földi halandókat vagy éppen ítélték őket kárhozatra, ezzel pecsételve meg sorsukat vagy éppen emelték égi magaslatokba őket. A jelenlegi világunk azonban sokat változott, és a felvilágosodás korára 2-3 nagyobb "hatalom" maradt csupán populáris értelemben a hétköznapok része.

Isten, Jézus vagy Mária a kereszténység kulcsfigurái (az Újszövetséget tekintve). Buddha, a buddhizmus legértékesebb alakja, vagy ott van a számtalan istenséggel rendelkező csodálatos indiai hitvilág, amely Lord Ganeisha vagy akár Shiva nevét említve sokaknak ismerős lehet, még ha nem is gyakorolják ezt a gazdag történelmi örökséggel és csodálatos művészeti elemekkel tarkított vallási formát. A hit, az ember legerősebb támasza és pszichológiai értelemben valóban fontos szerepet játszik a motivációban, a veszteségek feldolgozásában, a reményben és az élet számos területén.

A "jó" hit valóban értékes dolgokra sarkalja a hívőit, mint például az adakozás, mások segítése, irgalmasság, jóság, de sajnos a vallást ahányan hiszik, annyi féle képen alkalmazzák vagy értelmezik. Egyetlen olyan vallás van a világon, amely valóban megszületése óta tradicionálisan tartja valós értelmét és emberi életek kioltása nélkül is képes volt fennmaradni, és ez a buddhizmus. Ez a cikk azonban nem erről szól, hanem egy sokkal, de sokkal elkeserítőbb és sötétebb jelenségről.

A vallási gyilkosságokról, amelyet az adott vallás vezetői és hívői, olyan mohón igyekeznek letagadni, eltitkolni, figyelmen kívül hagyni vagy egész egyszerűen csak meg nem történtnek nyilvánítani. Azonban, mivel a történelem sajnos mindig ismétli önmagát, nem szabad megfeledkeznünk az adott vallás mindenkori sajátosságairól és veszélyeiről mielőtt elvakultan ajánlanánk fel olyan sokat érő hitünket neki.

A kereszténység legvéresebb mészárlása

A kereszténység, a hit legfontosabb tanítása a szeretet, jóság, elfogadás, megbocsájtás és az élet értékes megélése, erkölcsi és emberi értékek folyamatos fejlesztése, majd végül a halál után egy felsőbb hatalom gondviselése alá kerülés, amely végül meghozza a várt megnyugvást az idők végezetéig. Milyen jól hangzik ez, nem? Milyen megnyugtató, milyen értékes! Hihetetlenül ösztönző, valóban értéket közvetít, és ha úgy értelmeznék a Bibliát, ahogyan az írva vagyon, talán jobb hely lenne ez a világ.
De a legnagyobb hiba ott van, hogy mióta ez a vallás létezik, mindig voltak olyan hatalmak és intézmények, amelyek ezeket a csodás értékeket másként értelmezték és felhasználták politikai vagy öncélú vágyaik kielégítésére. Az emberek vágyait kihasználva, melyek arra irányulnak, hogy egy láthatatlan erő folyamatosan elérhető legyen számukra és ne érezzék a magány olykor kínzó fájdalmát, mégis töménytelen mennyiségű emberi életet küldtek istenükhöz minden nemű megalapozott (amennyiben egyáltalán létjogosultságot élvezhet egy ilyen kifejezés ebben a konsztentusban..) kizárólag önös érdekeiket szem előtt tartva.

Tudtad, hogy a keresztes háborúban több embert gyilkoltak meg, mint bármely más háborúban, a világtörténelemben? Íme pár elkeserítő adat:

A keresztes háborúk, a római latolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a 11-13. században. Fő céljuk a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől, bár némely hadjárat más afrikai és európai területek ellen irányult, például a Konstantinápoly elleni negyedik keresztes háború. Keresztes seregeket később is szerveztek, például a Magyarországot megtámadó törökök ellen 1456-ban (lásd: nándorfehérvári diadal). A keresztes háború kifejezés napjainkban átvitt értelemben is használatos az erkölcstelennek ítélt jelenségekkel szemben szervezett, felülről irányított nagy ideológiai-politikai kampányokra.
315-ben nem csak pogány templomokat semmisítettek meg, de azoknak papjait is kegyetlenül legyilkolták.
A pogányságot 356-tól kezdve HALÁLLAL büntették.
A negyedik század elején a filozófus Szopratoszt, lemészárolták a keresztény hatóságok követelésére.
415-ben a világ leghíresebb női filozófusát alexandriai Hypatiát, egy Péter nevű keresztény képviselő által vezetett, feldühödött keresztény tömeg üvegcserepekkel szabdalta darabokra.
június 3-a után Antiókiát elfoglalták, 10.000-60.000 embert mészároltak le.
június 28-án 100.000 törököt öltek meg (nőket és gyermekeket is).
december 11-én Marrában (vagy Maraat an-numan) ezreket gyilkoltak le. Az ebből következő éhezés miatt "a keresztények kénytelenek voltak megenni az ellenség már bűzlő hulláit"
június 15-én elfoglalták Jeruzsálemet, több mint 60.000 embert öltek meg (zsidókat, muszlimokat, férfiakat, nőket, gyermekeket).
Csak az első keresztes hadjáratnak 1 millió áldozata volt.
augusztus 12.: Askaloni csata: 200.000 hitetlent mészároltak le "Jézus Krisztus urunk nevében".
Negyedik keresztes háború: 1204. április 12-én Konstantinápolyt kifosztották, az áldozatok száma ismeretlen, több ezer, sokuk keresztény.
Az erőszak kezdete: III. Ártatlan pápa parancsára 1209-ben. Bezirs-t (ma Franciország területén) 1209. június 22-én elpusztították, minden lakóját lemészárolták. Még olyan katolikusokat is megöltek, akik nem voltak hajlandók eretnek barátaik, szomszédjaik ellen fordulni. 20.000-70.000 halott.
A következő 20 évnyi háború során majdnem minden Kathart (Languedoc, a mai dél-Franciarország akkori lakosságának felét) kiirtották.
Csak a kathar eretnekek kiirtása 1 millió áldozatot számlál.
Waldéziai, paulkiánus, runkárianus, jozsefita és sok más eretnekségek legtöbbjét kiirtották. Legalább százezer áldozat.
Torquemada, spanyol inkvizitor egyedül 10.220 ember elégetéséért felelős.

Én csupán töredékét közöltem most le ezeknek a hátborzongató cselekedeteknek, de higgyétek el, ennek többszörösét találhatjátok meg, ha kicsit utánanéztek. Mi a legelkeserítőbb? Hogy ezen adatokat a kereszténység "krónikásai" jegyezték le, tehát maximálisan hiteles forrásként szolgálnak. Ami azonban még hátborzongatóbb, hogy mind ezt egy szerető isten nevében tették, amely entitásnak mindennél fontosabb az emberi élet, hiszen saját képmására teremtette az embert, önnön örömére, szeretetéből eredően. Olyannak teremtette meg, amilyennek a maga sajátos külső és belső értékeivel származásra, bőrszínre vagy szexuális beállítottságára való tekintet nélkül.

A ma ismert Biblia nem csupán borzasztóan hiányos és pontatlan, de olyan ellentmondásos is tartalmilag, hogy erősen megkérdőjelezhető a hitelessége. A mai napig (köszönhetően a fáradhatatlan tudósoknak és régészeknek) olyan felbecsülhetetlen ereklyék és tekercsek (próféciák, elbeszélések) kerülnek elő, amelyek jócskán szolgáltatnak okot arra, hogy újraértelmezzük a Biblia keletkezésének körülményeit és annak tartalmát. Ezen tekercsek közül számos tartalmaz Jézus idejéből való elbeszéléseket és próféciákat, továbbá evangéliumokat melyek (sajnos és érdekes módon (...) ismeretlen forrásokra hivatkozva) az egyház befolyását, hatalmi határait és magát az egész intézményt bírálják velük. " Ne építs szimbólumokat, ne imádj bálványokat. Emeld fel a követ, s engem ott találsz" és még számtalan hihetetlenül értékes tekercs rejt ehhez hasonló üzenetet. Templomok, amelyek az égig érnek, arannyal, márvánnyal díszítve. Jézust a kereszten ábrázoló szobrok, fafaragások, kegytárgyak vagy akár a Vatikánban, mint egyfajta "piaci portéka" gyanánt kínált képecskék, kulcstartók és egyéb haszontalan tárgyak. Templomok, melyek csupán napi 2-3 órát tartanak nyitva? Kötelező 1%?

A nők ellen elkövetett bűnök

Vitatéma lehet, hogy a Biblia mennyire nőgyűlölő, de sajnos nincs lehetőségem erről kifejteni a véleményem, mert ahogyan azt a történelem is példázza, van, amivel nem szabad "viccelődni". Az azonban tény, hogy egy alárendeltségi viszony áll fent végig az első oldaltól egészen az utolsóig. A Bűnök elkövetése is sajnos a nők jussa volt, mint ahogyan a büntetésekből is bőven elláttak bennünket az "írók". Bár a keresztény hitet valló emberek elítélik a Muszlim vallás szent iratát a Korant, túl sok különbség a nőkhöz való hozzáállásban még sincs. Számunkra, mind a két intézmény egyformán megalázó, elnyomó és lesújtó.

A kereszténység mégis legvisszataszítóbb nőellenes bűncselekménye (igen, nevezzük nevén a gyereket) a boszorkányüldözés volt, ami egyértelműen nők ellen irányuló intézkedés. Olyan hivatalos férfi személyek hozták ezeket a döntéseket és rendeleteket sőt, a kihallgatásokat és majdan az esedékes ítéletet is (amely 98%-ban bűnös eredménnyel zárult) akik nőktől elszigetelten éltek, a nőket nem ismerték sem lélektanilag sem jellemző lelki és fizikai tulajdonságaikat illetően sem sőt, szexuális kapcsolatuk sem volt velük soha.

Érdekes feltevésként szolgálhat a pszichológia ismeretére támaszkodva az a feltevés, hogy a női közelségtől eltaszított férfiakban milyen felgyülemlett, azonban le nem vezetett vágy, majd ezen vágy gyűlöletté válása milyen hatással lehetett a döntéshozatali képességükre, vagy mennyire voltak objektívek a gyanúsítottakkal szemben.

A boszorkányüldözés mai felvilágosult tudatunkkal egyértelműen egy hímsoviniszta, nőgyűlölő, megalapozatlan és mérhetetlenül gonosz cselekedettnek látjuk, azonban a megbánás vagy a felismerés nem tünteti el az évszázados mocskot!

Az egyház, bár kiadott egy hivatalos álláspontot melyben elismeri ezen tettek borzalmait, bocsánatkéréssel valahogy mégsem szolgál, sőt ezen nők leszármazottjai sem kaptak kárpótlást. Azon nőknek a feloldozást sem szolgáltatták meg végül, amely szintén egy olyan alapvető erkölcsi hiányosság, amely egy ilyen vallás eredetét és tanait tekintve, erősen kifogásolható cselekedet.

A kezdeti primitív perek és üldöztetés akkor öltött mérhetetlen méreteket, amikor inkvizítor szerzői, Jacob Sprenger és Heinrich Kramer kiadták remekművüket, a Malleus Maleficariumot ( Boszorkányok pörölye) 1487-ben, amely áltudományos, minden épeszű, vagy egyáltalán tartalmat nélkülöző információt nyújtott a boszorkányok milyenségéről, felismeréséről, a perek lebonyolításáról, illetve a kínzások és kivégzések műveleteinek opcionális alkalmazásáról. Ettől kezdve már, mint egyfajta "szakácskönyvet" használták az inkvizítorok, bírók és a perben résztvevők vagy boszorkányvadászok szerencsétlen áldozatok ellen! Bátran kijelenthetjük, hogy ez a könyv talán ez a világ egyik olyan műve, mely leginkább a gyűlölettől fröcsög, s számtalan ártatlan emberi élet borzasztó kioltásához vezetett.

Lássuk hát az adatokat erről a rémségről:

A kereszténység kezdeteitől 1484-ig több ezer embert gyilkoltak meg a boszorkányság miatt.
A boszorkányüldözés korában (1484-1750) a modern kori adatok szerint több százezer embert égettek el máglyán vagy akasztottak fel.
A boszorkányperek soha nem zárltak alapos, mindent eldöntő bizonyítékok felderítésén alapuló itélethozatallal.
Az ügyekben eljáró hivatalos személyek kizárólag férfiak voltak.
A boszorkánytesztek (különböző fizikai gyötrelmeket jelentettek, melyeket, ha túlélt a delikvens akkor boszorkány, ha elhalálozott, akkor ártatlannak minősítették) soha nem hoztak igazságos ítéleteket.
A halottakat nem temethették el keresztény szertartással.
A leszármazottakat örök életükre megbélyegezték.
A kínzások olyan durvák voltak, hogy sokszor az áldozatok el sem jutottak a perig vagy a meghallgatásig.
Sokszor erőszakkal kényszerítettek emberek egy-egy vádlott ellenni vallomástételre.
Az a kivételes pár százalék, akik csodával határos módon (vagy némi anyagi juttatásért cserébe) mégis megmenekültek, a kínzások és a lelki megaláztatások miatt soha többé nem voltak képesek az egészséges, teljes életre.
A nőket a tömlöcben többször is megerőszakolták mielőtt megkínozták volna őket.

A boszorkányperekben több százezer ember (Európában) és milliós nagyságrendű áldozat szenvedett kínhalált világszerte. Több országban a világ számos területén még ma is végeznek hasonló pereket.....

Egy szerető isten nem várhatja el a híveitől, hogy önnön teremtményei vérét oltsák. Jézus tanításait a türelemre és a szeretetre alapozta. A Biblia elmondása szerint Jézus csodatételekkel, szeretettel igyekezett "apja" felé fordítani híveit azzal a céllal, hogy lelküket egy békésebb helyre irányítsa majd eltávozásuk után. A Biblia, Jézus tanításai az évezredek alatt, hála a politikai hatalomra éhes (többnyire) férfiaknak, a szexuális frusztrációtól szenvedőknek, az írnokoknak és a saját vallásukat sem ismerő papoknak, olyan mérhetetlen gyűlöletet és halált hozott a világra, amely a hívők folyamatos apadását, magának a vallásnak a megkérdőjelezését és egy háborúkkal tarkított XXI. századot hozott maga után.

A vallás és maga a hit, függetlenül az entitásoktól vagy tartalmától egy értéket képvisel, hiszen jóra tanítja híveit, összehozza az embereket, közösséget épít és biztonságot ad a rászorulóknak.

Én személy szerint úgy gondolom, a hitnek nincs szüksége segítségre, aranyból épített templomokra, frusztrált vagy adott esetben (tisztelet a kivételnek, mert nagyon sok van) pedofil papokra, aranyba és selyembe öltöztetett püspökökre. A hitnek jó emberekre, szerető és nyitott szívekre, tiszta lelkekre van szüksége, akik magukban hordozzák az isteni "szikrát" és úgy élnek, hogy az, az istenüknek kedves legyen.

A vallások sokszínűsége mindannyiunk felbecsülhetetlenül gazdag öröksége a múltból, jelenből és majd a jövőből, amit ápolnunk és megismernünk is érdemes. Én magam nyitott vagyok minden vallásra, hiszen minden egyes vallás gyökere az, hogy okkal létezünk és szeressük egymást. Minden vallásban vannak gyönyörű motívumok, értékes tanítások, szépség, történelem és varázslatos történetek, amelyekből érdemes tanulni és erőt meríteni.

Nem kötelező választanunk, választhatjuk mindegyiket. Érdemes beszélgetni más vallású emberekkel, és megismerni az ő szemléletüket, hiszen életünk végéig tanulunk és mindenkiben van olyan érték, amiket eltanulva mi is jobb emberré válhatunk általa. Ha azonban mégis választunk egy vallást, értsük meg a valódi lényegét, csupaszítsuk le az évezredek alatt rárakodott hiú kosztól, felesleges máztól és értelmezzük a mögöttes tartalmat. Ehhez mérten gyakoroljuk.

Okosan hinni erény, nem gyengeség.

Emancipáció és eredménytelenség

A szó jelentése: Az emancipáció (egyenjogúsítás) kifejezés a római jogból származik, s eredetileg a felnőtté vált gyermek feletti apai hatalom megszűnését, azaz az egyén saját jogúvá (sui juris) válását jelentette.

Mióta világ a világ, a nők elnyomása folyamatos és ismétlődő metódusa volt az evolúciónak, a társadalmak működésének és a társadalmi rétegülésnek! Vitatkozhatunk azon hogy az állatvilágban mely társadalmak működnek jobban: a matriarchális vagy a patriarchális társadalmak.......De most nem ezt hivatott tárgyalni a cikk! Itt valami egészen mélyebb és megrendítőbb tényről beszélünk! Arról, hogy még ma 2016-ban is (amikor hű de kultúráltnak tartjuk az emberiséget) egyes országokban, de akár Europán belül is napi szinten bántalmaznak, erőszakolnak, nyomorítanak meg kislányokat, nőket, anyákat, asszonyokat!

A világ soha nem tisztelte igazán és ma is csak felszínesen tiszteli azokat az élőlényeket, amelyek képesek az életet megadni, majd a friss életet gondozni és még annyi más, fantasztikus csodára képesek! Alapvetően az emberi természet kapzsi, fél és retteg attól, amit nem ismer, amire nem képes vagy ami elnyomhatja! A férfiak évszázadok, évezredek óta félnek a nőktől, rettegnek képességeiktől, teremtő erejüktől és minden lehetséges módon igyekeznek kioltani belőlük minden önbecsülést, akaratot és szenvedélyt. A saját formájukra próbálják alakítani a női egyedeiket, társadalmuk sajátosságainak segítségével! A nő, mivel alapvetően gondoskodó, érzelmi lény, elvakultan képes szeretni és áldozatokat hozni a szerelméért, gyermekeiért vagy a családjáért!Évezredes múltra tekint vissza ez a szélmalom harc, ahol igazán senki nem nyerhet, de a legtöbbet mégis a NŐ veszít a harcban!
A női feminizmus már a 17. században elkezdett utat törni magának, de a társadalmi rétegződés csökkenésének, majd (egyes országokban) megszűnésének hatására csak a 19-ik században kezdhetett el szárnyalni a szabadságukért, akaratukért, emberi mivoltukért folytatott küzdelem és végre nyilvánosságot kaphatott az, ami az előtt négyszemközt, anyák és nagymamák között, anyák és lánygyermekeik között lehetett csak téma, de inkább álom....! A 19. századtól azonban elindult egy hullám amely olyan elsöprő és "sikeres" volt, hogy nem csak elérte a célját de egy egészen más, új szemszögbe helyezte a "mai nő" fogalmát.

Talán elértünk valamit, talán kiharcoltunk valamit, talán többek lettünk....talán mégis kevesebbek! Vegyük át tehát, miket nyertünk és mit vesztettünk! Melltartót égettünk, drogoztunk, kiabáltunk utcákon, magasba emelt kezekkel és fedetlen keblekkel üvöltöttük, hogy többet érünk. Egyre rövidebb ruhákba bújva hirdettük hogy mi, ezt is megtehetjük, majd rövidülni kezdtek a gyermekeinkkel töltött időnk mondván, hogy mi érünk annyit, mint férfi társaink és mi dolgozni akarunk! Mit képzeltek ti férfiak, hogy otthon üljünk a gyerekkel és főzzünk, mossunk, takarítsunk? Szavazunk, dolgozunk, bulizunk, iszunk, drogozunk, karriert építünk, fedetlen testtel pislogunk vissza férfi magazinokból, divatot teremtünk párkapcsolati sikertelenségünkből és divatos szavakkal és kifejezésekkel palástoljuk magányunkat! Egyetemre járunk, diplomázunk, bejárhatjuk a világot, sminkelhetünk, riporterek, újságírók, ügyvédek, kurvák, óvónők, színésznők,bírák, sportolók lehetünk! Elhitettünk magunkkal egy világot, amibe mégsem férünk bele és talán elvesztve az egészséges egyensúlyt, tudat alatt vágyunk vissza kicsit az elveszett korokba amikor anyák lehettünk, amikor kihúzták előttünk a széket, amikor a rengeteg textil elbújtatta ékeinket és érezhettünk a férfiak szemében a vágyódást, amikor igazi hölgyek voltunk. Ma minden lány ismerősöm panaszkodik! Kihasználják, nem tisztelik, megalázzák és elhagyják őket és értetlenül állnak a mai nők (pláne a fiatalok) e tény előtt. Hát elmondom én nektek miért van ez.
Annyira harcoltunk hogy "emberek" lehessünk, hogy elfelejtettük, hogy valami sokkal, de sokkal fontosabb szerepünk is van a csupán emberi lét mellett. Mi nők vagyunk! Igen, igazi nők akik életet adnak, életeket gondoznak, ételt tesznek a családjuk elé, otthont teremtenek beton kockákból, szeretettel töltenek meg üres tereket, mosollyal, vidámsággal és élettel töltik meg a férfiak életét, gyémántként fénylünk mellettük, büszkeségük és vágyálmuk tárgyai vagyunk. Egy illanó, múlandó szépség amit kergethetnek.
A férfiak alapvető evolúciós ösztöne a vadászat, hogy rajongásának tárgyáért harcolhasson. És ahogy a férfiak egyre kezdik elveszteni a teret ahol ezen vágyaikat kielégíthetnék, értékünk is csökken a szemükben. Ma már egy karnyújtásnyira vagyunk tőlük és könnyen megkaphatnak minket. Minden mai divat (be single) ezt segíti elő és közben megfoszt minket női mivoltunktól. Én azt gondolom, a nagy szabadságért vívott harcunkban valahol elvesztettük magunkat. Valahol lemondtunk magunkról. Valahol elfelejtettünk nővé lenni és tisztelni önnön csodáinkat. Ha pedig mi, nők, nem tiszteljük magunkat mégis hogyan várhatnánk el a férfiaktól hogy tiszteljenek! A női magazinok szennyei, az új életmód trendek, az egyre kevesebb ruha és több smink mind egyre távolabb repít bennünket attól az értéktől, amit születésünk jogán kapunk! A férfiak ezt az értéket keresik, a nők pedig a férfi erényeit, amit talán majd egy következő cikkben fejtek ki!

Érdemes minden fiatal lánynak elgondolkoznia azon, hogy valóban felhőtlenül boldog-e, valóban jó irány-e az, amerre tartunk, valóban ezért harcoltak-e letűnt koraink nagy asszonyai, valóban ez az értékrend-e az, amit érdemes lesz majd tovább adni a lányainknak és vajon ha 100 év alatt ennyire képesek voltunk leamortizálni a nőiességünket, ilyen ütemben haladva mi történik majd velünk!?

Elgondolkodtató...

Interjú egy vadásszal

Mi nők odáig vagyunk amikor mindenféle érdekesebbnél érdekesebb, bennfentes infót olvashatunk a férfiak udvarlási, cserkészési szokásairól! Fontos tudni azonban, hogy a divatos női magazinok túlnyomó részében ezek az "interjúk" nem feltétlenül valódiak és a legkevésbé sem őszinték!
Mint nő, engem is érdekel hogy mi megy végig egy férfi agyában attól a pillanattól kezdve hogy meglát, egészen a búcsúzásig és milyen tematikát követ egy-egy "vadászat" alkalmával! Fontos leszögezni hogy ránk, nőkre, elsősorban az alfahímek jelentenek veszélyt!
Kik azok? Hát akiknek lehengerlő mosolya, gyors észjárása, isteni stílusa teljesen le vesz a lábunkról, képesek vagyunk még a legidiótább mondatokat is tényként kezelni és egyetlen perc alatt pörgetjük le az együtt járástól egészen a 2-3 gyermek felneveléséiig eltelt időt!Ők azok, akiktől féltenek a szüleink, ők azok akikért megőrülnek a barátnőink, ők azok akikért teljesen kikapcsoljuk az agysejtjeinket és vissza megyünk szobanövénybe!

Nos, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy személy
szerint
ismerek egy ilyen csodálatos "példányt" közülük és kifejezetten jó kapcsolatot ápolok vele! Amikor megkértem hogy legyen az interjú alanyom és válaszoljon a kérdéseimre, először vonakodott egy kicsit, mondván hogy olyan titkokat és praktikákat mond majd el, amelyek a férfiak régi titkait fogják majd felfedni, ezért mindenképpen név nélkül vállalta csak az interjút! Drága hölgyeim, lássuk hát, mivel vigyázzunk és hogyan előzzük meg a bajt!

Amit alanyunkról tudni kell:

Nevezzük V-nek, aki 25 éves, 180 cm magas, 85 kg, sportos de nem túl sok, hatalmas barna szemei melegséget és bizalmat sugallnak, mosolya hibátlan és megnyerő, arcvonásai szabályosak, orra egyenes. Tartása tekintélyt parancsoló, mozgása kényelmes és úrias, hangja mély de mégis bársonyos, kellemes a fülnek! Üzletember, jól szituált. Öltözékét tekintve rendkívül elegáns és stílusos! Roppant udvarias, igazi régi vágású úriember bár rendkívül humoros és vidám!

Szia! Köszönöm hogy elfogadtad a megkeresésemet és válaszolsz a kérdéseimre! Bizonyára tudod hogy számomra az a legfontosabb hogy 100%-ban őszinte választ kapjak az adott kérdésekre ezért kérlek mindenképpen őszintén válaszolj!

1-Melyek a legismertebb "csajozós" helyek ma, 2016-ban Budapesten?

V : Mindenhol, és ez a szépsége. Nem egy helyszíntől kap kedvre egy férfi. Persze ez alól kivétel az utca. Ott sosem. Kellemetlen mindkét félnek.

2-Mi alapján választod ki a prédát?

V : Minél jobb nő, annál könnyebb a dolog. Ez a titok. Ez olyan mint az oroszlán és a zebra esete. A zebrák érzik ha ott az oroszlán, és elkezdenek figyelni. Csak a legjobb kell...ebben nem vagyok megalkuvó. Sikerem legtöbbször a gyors helyzetfelismerésen, és megfigyeléseken alapszik a félreértések elkerülése miatt. Ugye tudjuk, hogy szép nők nem járnak egyedül. Legalábbis szórakozni nem. Én ezeket a helyzeteket imádom.

például: Ha egy asztalnál két koktélozó lányt látok, rögtön számolom a poharakat és a kabátokat, így rögtön tudom, hogy a többiek mosdón vannak, így más lesz a műsor. Valamint hogy mi az űlésrend, hogy ott van -e a "főnök". Ebben az esetben csak akkor lépek oda, ha ott van mindenki. Nem zavarnak meg közben...és a lányok meghökkennek, és kacsintgatnak, nevetnek. Nem sokan mernek odamenni a komplett idiótákon kívül 6 fős bandához. Bár meg kell hagyni vékony jég...Arra még figyelni kell, hogy a megnyerő megjelenés hozta előítéletek nehezítik a dolgokat. Én ezt mindig tapasztalom. A jómodor és humor oszlatja ezeket...és mehet a menet!

3-Van-e bármilyen jellegzetesség, amiből észreveszed hogy egy lány kapható-e egyéjszakás kalandra, vagy sem?

V : Amiről beszél, az ellenkezője lesz igaz. Aki nagyon bizonygatja hogy neki komoly kell, az vihető, és viszem is. Aki meg teszi magát...azt hagyni is kell. Két szót sem pocsékolok rá...Ők a maradékok. Azokat otthagyom.

4-Honnan ismered fel hogy tetszel-e a lánynak vagy sem?

V : Nem néz rám. Úgy csinál, mint ha nem tetszenék neki. Vagy, szemez velem a pasija mellől Lényegében tudom. Érzi az ember. Nem megyek zseblámpával a pupillájuk fölé.

5-Mi alapján döntöd el hogy mit fogsz neki mondani?

V : Nem kell különösebb taktika, csak előkészület. A lényeg, hogy semmi megszokottat nem kell mondani. Azt hallanak eleget.

6-Vannak-e fix csajozós dumáid amik általánosan bejönnek?

V : Vannak. A legrosszabbak amit csak ellehet képzelni. Azok működnek, amit elsőre kinevet az ember. Ezt az utóbbi időben tapasztalom, ugyanis fogadásból elkezdtem a legrosszabb dumákat használni...hihetetlen de működik. Annyira rosszak, hogy már jók! ( barátok is kipróbálták, ott is bevált )

7-Van-e valamilyen arányod, hogy hány nőből hányat viszel haza?

V : Nem számolom, mert jó az arány.

8-Vannak-e olyan nők akiknél ránézésre biztos vagy abban hogy oda menni is felesleges?

V : Igen. A csúnyák

9-Mi a véleményed az egyéjszakás kalandokról?

V : Azokkal a legjobb, akiket ismerek és tudom róluk hogy ők "nem olyanok"!

10-Mi a véleményed ezekről a lányokról, nőkről?

V : Szutyok gyalázni valóak, és ők is tudják magukról.

11-Járnál-e olyan lánnyal, akit így ismertél meg?

V : Soha. Mélységesen megvetem őket.

12-Megszoktátok-e beszélni a barátaiddal a hétvégi vadászatokat?

V : Én személy szerint nem. Senki orrára nem kötöm.

13-Milyen plusszt ad neked ez?

V : Ez nem plusz. Egyszerűen élvezem, hogy megszerzem ami kell.

14-Érzel-e bármilyen negatívumot ezzel kapcsolatban?

V : Igen. Hogy tudják, hogy csak ennyi lesz, de csapkodnak a lányok a szárnyaikkal, hogy még se legyen annyira gáz nekik a helyzet. Helyettük is szégyellem magam.

15-Volt-e már problémád ebből?

V : igen. A barátnőiket utána már nehezebb elkapni.

16-Hogyan küldöd el az aktus után a lányt?

V : Kimondottan udvariasan. Akkor már mindegy. A jó kérdés, hogy mikor! Hamar...

17-Mit érzel utána?

V : Semmit!

18-Volt-e már akit egy ilyen eset után mégis felhívtál?

V : Igen!

19-Miért?

V : Hogy "bocsi, de lemondom a megbeszélt randit."

20-Gondolkozol-e azon, hogy megállapodsz?

V : Igen. Már megállapodtam.

21-Esetleg papírformában is?

V : Igen. Gondolkodtam házasságon.

22-Miért?

V : Sosem érdekeltek az effajta nők. Ízig-vérig nőt tudok szeretni igazán, és sokáig. ( ők nem tartoznak ehhez a témához ) Ezt nem kell magyarázni.

Aki igazán nekem való, s én neki, hát nincs menekvés. Ásó, kapa, nagyharang.

23-Mit üzennél a nőknek, mivel vigyázzanak?

V : Semmit. Esélytelenek, és változni sem fognak...ez a sorsuk. Csak az idő meg pörög. Amennyire vonzó lehet ez korábban, épp annyira taszító később.

Személy szerint úgy gondolom, mindenkinek igen tanulságos ez a cikk! A másik nem, rengeteg megfejthetetlen titkot rejt és persze mind a két fél kíváncsi a másik működésére. Természetesen ahány ember, annyi karakter azonban ez a bizonyos csoport, az alfák, mégis valahol egy kaptafára épülnek. Mind ugyan azt akarják, hasonlóképpen, csak talán más más formátumban. A nők szép szavakat szeretnének hallani, ezért hazudnak a férfiak. Minden férfi megfogható ha megtanulod a hozzá vezető utat. Ezt rengeteg nehézség és tanulópénz övezi és pont az ilyen apró kulisszatitkok segíthetnek kikerülni pár .......kátyút!

Design város, életveszélyes kórházak

Az egészségügy mindig mostoha szegmense volt a magyar költségvetésnek! Az egészségügyi dolgozók beosztása, óraszáma, fizetése leginkább fordítottan arányos míg a kórházak állapota, felszereltsége, a mentő autók száma és felszereltsége lassan a nullához közelít minőségét tekintve.

Ma, amikor 20 milliárd forintért csodálhatjuk a Budai Vár szomszédságában elterülő, 2018-ra elkészülő új "Miniszterelnöki rezidenciát" , amikor Sportstadionokat építenek vidéki településeken, amikor olyan beruházásokba kezdenek amelyek értelmét a beruházók és a megrendelők kivételével az ég világon senki sem ért, akkor mindenki aki megfordult valaha kórházban (pláne a sürgősségin, állami intézményben) jogosan teszi fel a kérdést hogy az egészségügyi ellátásra szánt pénz mégis merre leledzik?!

Nem olyan rég sajnos sürgösségi betegellátásban kellett részesülnöm egy kellemetlen betegség okán. A főváros egyik legjobb hírű kórházában landoltam, tele álmokkal, reményekkel elvárásokkal! Beérve az alagsori osztályra láttam hogy minden nagyon rendszerezetten, betegközpontúan működik. A recepciós hölgy felkészített hogy 1-2 órát előreláthatóan biztosan várakoznom kell majd.

A váróban tisztaság volt! az épület nemrég lett felújítva. A dolgozók többsége nagyon kedves volt az ellátás pedig alapos, humánus és gyors. 5 óra hosszát töltöttem ott de abszolút átláttam hogy ez az idő miből tevődik össze, ezért nem problémáztam, nem rapliztam, elfogadtam hogy igenis ez a várakozási idő.
Sok a beteg, kevés az orvos ( Egy részük biztosan Angliában műt éppen 5-ször ennyi fizetésként...), kevés az eszköz és egy nagy részük elavult! Mivel nagyon kedves, közvetlen orvosokat, nővéreket és ápolókat fogtam ki, gondoltam előkapom magamból az újságírót és gyorsan kikérdezem őket!

Az orvos szemszöge : -" Tagja vagyok a beszerzési bizottságnak! Több, új mentőautót igényeltünk, mivel már a betegek szóltak hogy remélik eljutnak a kórházig! Volt olyan beteg aki kétségbeesetten kérdezte a mentőst hogy " Kibírja a kocsi amíg odaérünk?" A mentőautók régiek, ráznak, elavultak. És ami ennél is aggasztóbb, hogy kevés van belőlük! A költségvetés igen csekély és sakkoznunk kell hogy mire mennyit költünk. Nehéz a döntés hogy mikor mi a fontosabb. Szívünk szerint mindent megtennénk a betegek jó ellátásáért de az anyagi korlátok teljesen leszabályoznak minket! Ez egy nagy és kellemetlen teher!"

A doktornő kedvesen megkérdezte tőlem hogy tudom-e hol van az ultrahang. Mivel nemtudtam, felajánlotta hogy hív egy ápolót aki felkísér. 5 perc várakozás után meg is érkezett az úriember és elindultunk. Korábban a várakozás alatt többször is higiénés problémába ütköztem! A toaletten nem volt sem szappan sem FERTŐTLENÍTŐ FOLYADÉK sem wc papír! Hogy lehet az, hogy egy egészségügyi intézményben, pláne egy sürgősségi osztályon nincsenek meg ezek az alapvető felszerelések? Ezt a kérdést az ápolónak is feltettem.....

Az ápoló szemszöge : -" Hát igen......a felszerelést illetően nem vagyunk a toppon! Az egyetlen ember aki szerintem kompetens lehet ebben, az a takarító bár ő sem tud mit tenni szerintem hiszen neki is le van szabályozva hogy mennyi anyagot használhat fel egy nap. A wc papír hiánya rendszeres de a kézmosó folyadék illetve a fertőtlenítő folyadék számunkra is érthetetlen. Képzelje, sokszor nekünk, dolgozóknak sincs fertőtlenítő folyadékunk mi több, mi magunk gondoskodunk ezekről ha tehetjük! De eszközök terén is hadilábon állunk! A vérnyomásmérőket például mi biztosítjuk, dolgozók mivel a kórháztól nem kapunk, jobban mondva, a kórház nem kap. Katasztrofális a helyzet, gyakorlatilag csoda hogy életeket tudunk menteni!"

5 órás ott tartózkodásom alatt azt tapasztaltam hogy a csapat nagyon profi, betegközpontúak. Igyekeznek a lehető leghatékonyabb munkát végezni, emberségesen! Kétségtelen hogy az orvosok ( és nővérek) is emberek, köztük is van jobb vagy rosszabb karakterrel rendelkező ember, de alapvetően mind ugyan arra tették fel az életüket, a gyógyításra. A körülményeik felháboritóak, a fizetésük nevetséges a ledolgozott óraszámok tekintetében!

Sokan az orvosokat piszkálják a magas keresetük miatt de azt nem számolják bele hogy hány évnyi iskola (és tandíj) van mögöttük. Nap mint nap nehéz döntések sorozatát kell meghozniuk, családok szemébe kell nézniük ha meghal egy hozzátartozójuk és felesleges halálokat kell feldolgozniuk! Türelmet kell gyakorolniuk sokszor 24 órában, amikor a betegek a rájuk szakadt várakozási időt vagy betegségüket az orvosokon vezetik le vagy akár a politikai elégedetlenségüket az orvosokra terhelik.

Nem szeretek politizálni mivel nem értek hozzá! Valószinüleg ha én ülnék azon a bizonyos széken, nem biztos hogy jobban csinálnám! Én csupán azt fájlalom, ahogy hozzám hasonlóan több ezer, tízezer akár több millió ember is, hogy miért nem költ a kormány több pénzt az egészségügyi intézményekre!

Ezekben az intézményekben kezelik nap mint nap azokat az embereket, akik az adójukkal tartják fent az ország működését. Akik a termelést segítik elő, akik a politikusok fizetését termelik ki, akik szülnek és a népességet emelik. És azok is, akik már letették amit lekellett, akik megalapozták mind azt, ami most a miénk, fiataloké! Ezek az emberek, mi, tökéletes ellátást érdemlünk, korszerű eszközökkel, a legmodernebb épületekben, korrekt módon megfizetett személyzettel!

Az, aki a napi megélhetése miatt aggódik, stresszel nem képes mindig mosolyogva, maximális koncentrálással végezni a munkáját! Hogyan nyugtathatná meg egy aggódó nővér az aggódó beteget? Jó lenne ha a felsőbb hatalom néha az embereket is megkérdezné arról stadiont szeretnének inkább vagy 30 új mentőautót. Hogy új szobrokkal díszítenénk ki tereket vagy inkább minden illemhelyiségbe elegendő mennyiségű fertőtlenítős kézmosófolyadékot szeretnének. Hogy mit tartanak fontosabbnak? Egy felelősségteljes ember számára az egészsége a legfontosabb hiszen ha egészséges jobban és hatékonyabban dolgozik, látja el a családját és teljesít.

Én személy szerint nem támogatom sem a stadionok építését, sem a szép új utcaneveket, sem a gyönyörű új háborús emlékműveket..... Én inkább higiénikus egészségügyi intézményeket szeretnék! Olyan édesanyákat akik nem halnak bele a császármetszés után a fertőzésekben! Kiegyensúlyozott, megfizetett személyzetet, alkalmas kórházakat szeretnék! De a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik a stadionok fontosabbak....

Otthontalanság és diszkrimináció az ingatlanpiacon

Az ingatlanpiaci helyzetről naponta születik új meme, cikk vagy blog bejegyzés. A cikkem nem fog senkinek semmi újdonságot mondani sőt, még csak meglepő újdonságokat sem fed majd fel! Nem ad majd választ a bérlőknek hogy miért tart ott a piac ahol tart és a tulajdonosoknak sem ad majd érdekes tippeket hogyan csalhatnák le a kötelező adózást!

Segíthet azonban tisztán látni a helyzetet, felfedni szemszögeket és jobban átlátni a két félnek a fennálló probléma eredetét és talán, az arra fogékonyaknak, a megoldását is! Cikkemben igyekszem a lehető legkézzelfoghatóbban bemutatni a bérlők kilátástalanságát és a tulajdonosok félelmeit! Az elmúlt 4 hónapban folyamatosan interjúvoltam a bérlőket és ingatlanos lévén a tulajdonosokat is. Továbbá nem hagyhattam ki kollégáimat sem, az ingatlanreferenseket sem hiszen ők is nagyon szerves részét képezik ennek a kialakult helyzetnek!

Mint ingatlanos, naponta szembesülök az emberi sorsok és sokkal inkább tragédiák tömkelegével! Borzasztó hallani ahogy egyedülálló édesanyák, már-már sírva mesélik hogyan keresnek új otthont gyermekeiknek reménytelenül. Vagy hogyan menekülnek családok a sokszor csótányos, penészes, beázott albérletekből remélve, hogy javíthatnak az életszínvonalukon. Megfigyeltem, hogy egyre több család kényszerül új otthon után nézni mivel a tulajdonos eladja a fejük fölül az ingatlant. Ennek oka többek között a CSOK, hiszen sok tulajdonos most szándékozik túladni nagypolgári ingatlanán vagy akár új építésű, frissen vásárolt ingatlanán. Ezt nem róhatjuk fel nekik, hiszen az albérlet az albérlet, sosem biztos pont és a tulajdonosoknak minden joga rendelkezni a saját tulajdonuk felett! Az azonban már egészen más tészta, hogy egy élő albérleti szerződéssel szemben is neki mennek a bérlőknek és gyakorlatilag szerződésszegés terhe mellett rakják ki őket egyik napról a másikra! Mivel a bérlőknek ilyenkor a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy rendőrségre rohangáljanak (hiszen új otthont kell teremteniük a családjuknak) a dolog ennyiben maradt és nem történik semmi! Ezek a tulajdonosok semmilyen formában nincsenek felelősségre vonva és amennyiben nem adják el az ingatlant, az új bérlővel bármikor megtehetik ugyan ezt.

Az utóbbi időben mindenki számára meglepő (inkább megdöbbentő) módon az albérlet árak az egekbe szöktek! Jelenleg a város központjában fekvő 6-ik kerületben egy 35 m2-es (1 vagy másfél szobás) albérlet 100.000 HUF környékén mozog. Ez még ingatlanos szemmel nézve is vérlázító, hiszen jelenleg Magyarországon egy átlag fizetés nettó 130.000 HUF! Akkor számoljuk ki a rezsit, ami átlag 20 és 30 ezer forint között van és akkor enni is kellene, esetleg utazni is és ha ne adj isten gyermek is van a családban az már maga a tragédia. Ez azt jelenti hogy egy egyedülálló édesanya 60.000 HUF körüli albérletet tudna kényelmesen kifizetni úgy, hogy jusson pénz a rezsire, az étkezésre, az utazásra és esetleg csokira a gyereknek! És akkor ott tartunk hogy semmi luxust nem engedett meg magának a család!

Egy fiatal pár, akik esetleg házasságot vagy később gyermeket terveznek folyamodhatnak CSOK-hoz de mivel kismillió feltétele van a CSOK igénylésének, erősen valószínü hogy 10 igénylőből 6 nem kapja meg! Ezeknek a pároknak maradt az öröklés, a lottó nyeremény, vagy gazdag szülők híján az albérlet! Jelenleg egy átlagos életszínvonalon élő fiatal pár nettó 230.000 HUf-ból gazdálkodik egy hónapban! Ha autójuk is van egy 100.000 HUF-os albérlet mellett a kiadásuk durván 170.000 HUF! És fiatalok lévén nem ártana élvezniük az életet és boldogan élniük ahhoz, hogy gyermeket vállaljanak! Mert pénztelenségben ugye bár nem sok kedvünk van gyermeket gyártani!

Lássuk az egyik ügyfelünk történetét, nevezzük Izabellának!

"-2013-tól kezdve béreltünk a 6-ik kerületben egy másfél szobás lakást! A párom, a 7 éves kislányom és én laktunk ott! A bérleti díj 75.000 HUF volt. Mindig fizettünk mindent időben, sosem maradtunk el semmivel! A tulajdonos 2016 nyarán közölte velünk, hogy költözzünk ki, mert a lánya beköltözik a lakásba ugyanis kezdi az egyetemet. Akkor már tudtam, hogy várandós vagyok a második gyermekünkkel. 7 hónapos terhesen borzasztó érzés volt, amikor közölte velünk, hogy 2 hét múlva mehetünk isten hírével! Bárkit hívtunk, amikor meghallotta, hogy eleve van egy gyermekünk és nemsokára 2 is lesz azt mondták a hírdetés már nem aktuális. Amikor a férjem egyik barátja vissza hívta egy idegen számról a lakás mégiscsak kiadó maradt! Amikor ingatlanosok segítségét kértük legtöbbször lekezelöek voltak velünk és végül nem telefonáltak. Teljesen kilátástalannak éreztük a helyzetünket! Bár késve ugyan de végül örülök, hogy találtunk egy céget ahol valóban segítettek de sajnos mire eljutottunk idáig már jócskán sérült az idegrendszerünk és nagyot csalódtunk az emberekben is!"

Íme egy másik tanulságos eset egy bérlőnktől akinek bár megadtuk a szükséges felvilágosítást, magán akcióba kezdett és végül ingatlancsalás áldozatává vált :

"-Jelentkeztünk egy a facebookon talált ingatlanos hírdetésre. Mint magánszemély hírdette az úriember az ingatlant! Telefonon keresztül nagyon kedves volt és nem volt probléma a gyermekünk sem! Megbeszéltük hogy a szerződést egy kávézóban kötjük meg, a kulcsokat is ott kapjuk majd meg. Mivel el voltunk keseredve és időben sem álltunk túl jól ezért nagyon örültünk hogy már aznak a kezünkben tarthatjuk az új otthonunk kulcsát, hát oda mentünk. A kávézóban megírtuk a szerződést, kifizettünk 320.000 HUF-ot és megkaptuk a kulcsokat. Aznap pár órával később mentünk is a megadott címre. Sem a kapukód nem működött (de végül beengedett minket egy másik lakó) sem a kulcs nem nyitotta a zárat! Mint kiderült egy csalás áldozatai lettünk. A megadott szám természetesen már nem élt, mint ahogyan a hírdetés és a facebook profil sem! Megtettük a feljelentést de a rendőrségen felhívták a figyelmünket hogy nem valószínü hogy valaha viszont lássuk a pénzünket! Hát így jártunk mi.."

A bérlők értetlenül állnak a magas árak és a tulajdonosok embertelen viselkedése előtt és sehonnan sem kaphatnak megfelelő választ a kérdéseikre!
A szakemberek, akiknek válaszolniuk kellene nem foglalkoznak velük, a tulajdonosok nem magyarázzák meg a döntésüket (miért is tennék), tehát ott állnak a bérlők otthontalanul, kiszolgáltatva válaszok és sokszor remény nélkül. Ezért igyekeztünk pár tulajdonossal (akikkel együtt dolgoztunk) válaszokat kapni!
Szerencsére többen is készséggel álltak rendelkezésünkre ami számunka is meglepő volt! Neveket természetesen nem mondhatunk de válaszokat talán kaphatunk! Íme :

"-Az utóbbi pár évben rengeteg platformon láthatták és hallhatták hogy gyermekes családok gyakorlatilag elfoglalták az ingatlanokat! A kilakoltatási monotóriumnak köszönhetően sokszor mint a csótányok, lelakják az ingatlant amiért kő keményen megdolgoztak a tulajdonosok. Egy élet munkája van egy- egy ingatlanban amit vadidegen emberek lelaknak, nem takarítanak és ami a legfelháborítóbb hogy sokszor még a közüzemi díjakat sem egyenlítik ki. Miért is tennék hiszen a téli időszakban amúgy sem tehetjük őket ki! Hány példát láttunk már a televízióban is arra, hogy a tulajdonos a saját tulajdonú ingatlanjába nem teheti be a lábát mert a bérlők nem engedik be! Miután elmennek egy lelakott, tönkre tett, undorító állapotban lévő ingatlant talál, amit sokszor többszázezer forintért tud csak helyre tenni. Arról nem is beszélve, hogy ha jóindulatú volt a tulajdonos, talán még kaució sem áll rendelkezésére hogy rendezze az okozott kárt. Mivel ezekből a helyzetekből a tulajdonosok megtanulták, hogy a törvény nem áll melléjük ilyenkor, inkább megvédik magukat és egy párra vagy egyedülálló személyre bízzák az ingatlant, mint sem többgyermekes családokra. Az etnikai megkülönböztetésről pedig már ne is beszéljünk! Igenis, mint tulajdonos jogosan félek hogy milyen kezekbe adom azt az értéket, amiért megdolgoztam és értéket képvisel!"

Tény, hogy ebben van igazság! Mi magunk is találkoztunk olyan bérlővel aki saját magát, a férjét és 4 gyermekét zsúfolta volna be 35 m2-re minden probléma nélkül. Amikor megkérdeztük hogy szerintük egészséges-e a gyerekeknek hogy egy félszobában vagy egy szobában 4-en vannak, azt felelték hogy nekik ugyan tökmindegy lényeg hogy olcsó legyen az albi. Ezután közöltük velük hogy a tulajdonos nem engedélyezi hogy ilyen kis lakásba ennyien menjenek, felháborodtak hogy mégis mit képzel magáról a tulajdonos hogy ő dönti el hányan menjenek oda. Ebből az esetből szépen látszik hogy tulajdonképpen a tulajdonosok teljesen jogosan aggódnak. Többször hallottunk már olyan esetről is, amikor a bérlő azt mondja a tulajdonosnak hogy gyermektelen majd az első havi lakbér átadásánál 4 vagy akár 5 gyermekkel találkozik. Természetesen kilakoltatni nem tudja őket, így hát csupán reménykedni tud, hogy a lakás valamennyire megőrzi jelenlegi állapotát a következő 11 hónapban. Az ingatlanárak folyamatosan nőnek és ez főként egyfajta szűrőként fogható fel. Az is kellőképpen betett, hogy egyre több a külföldi diák vagy munkavállaló akik könnyedén kifizetnek egy 500 vagy akár 1000 Euros bérleti díjat.

Nézzünk egy jó példát : Egy Iráni származású diáklány, aki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem diákja, az eszméletlen magas egyetemi tandíjon felül ragaszkodik a hazájában megszokott nagy négyzetméterű albérlethez, amely modern, élhető és kényelmes. Természetesen legyen közel az egyeteméhez de azért a legjobb party helyek is elérhető közelségben kell hogy legyenek. A szülők havi 1 millió forintot is utalhatnak a leányzónak hogy csemetéjük ne szenvedjen hiányt semmiben! Ha kiszámoljuk hogy mennyi külföldi diák jár Magyarországon egyetemre akkor láthatjuk hogy mennyire befolyásoló tényező lehet az ingatlanpiaci árak alakulásánál ez a tény! Ez eredményezi hogy a magyar családok, a magyar fiatalok nem tudják felvenni a versenyt ezekkel a diákokkal és a saját országukban kényszerülnek nélkülözni! Bár az állam (nagyon helyesen) támogatja a vidéki városokból Budapestre költözőket egy bizonyos összeggel, a Budapestiek helyzete még mindig nincs megoldva!

Ingatlanirodák

Az ingatlanirodák túlnyomó többsége egyáltalán nem egy humánus, emberséges hozzáállású üzleti alapelveken működő cég! Ez a szakma nagyon túlterhelt, abszolút felhígult. Manapság már Julika néni is csinálhat ingatlanos céget vagy akár mint egyéni vállalkozó, otthon a sparhet mellől is űzheti az ipart. Ennek eredményeképpen jöhettek létre fantom cégek, listázós cégek és olyanok, akik hiénaként igyekeznek megkörnyékezni a tulajdonosokat. Nem foglalkoznak a bérlőkkel igazán, és a tulajdonosoktól is kőkemény pénzeket vesznek le azért, hogy 30 embert az ingatlanhoz csődítve kiadják a tulajdonos lakását! A legtöbb cég semmilyen garanciát nem vállal a munkájára a tulajdonosnak és a bérlőkkel sem foglalkozik! Jelenleg csupán pár cég foglalkozik igényfelméréssel (köztük a mi cégünk is).

Lássuk a saját tapasztalatainkat!

Rengeteg nehézséggel kell szembe néznünk nap mint nap! A tulajdonosok (teljesen érthető módon) nem kíváncsiak ránk. Bár mi adunk is szolgáltatást és garanciát is mégis egy teljesen jogos, rossz beidegződésnek köszönhetően zsigerből gyűlölik az ingatlanosokat. Én magam sem szeretem a nagyrészüket pedig jómagam is az vagyok! Nagyon nehéz elmagyarázni a tulajdonosoknak hogy nem kell félniük a gyermekes családoktól hiszen ők sokszor megbizhatóbbak. Nehééz elmagyarázni nekik hogy mi valóban jót akarunk nekik és bízzanak meg bennünk. Nehéz elmagyarázni nekik hogy mi nem csupán a pénzüket akarjuk elvenni, de tenni akarunk a jobb ingatlanpiac érdekében és legyenek ebben partnereink. Másrészről a bérlők, mire eljutnak hozzánk, már meglopták őket a hiéna irodák, az albérletcsalások áldozatai lettek vagy egész egyszerűen annyira el vannak keseredve a rengeteg visszautasítás miatt hogy nehéz velük együtt dolgozni. Sokszor nagyon nehéz nekem is és a kollégáimnak is feldolgozni azt, hogy bár nagyon szívesen segítenénk, kaució nélkül még mi sem tudunk mit tenni. Vagy amikor szinte már sír a hölgy a telefonban, 40.000 HUF-ért egyszerűen nem tudunk neki új otthont teremteni. Ilyenkor igyekszem végig hallgatni hogy legalább ennyivel segíthessek nekik!

Emberségesnek maradni ezen a piacon nagyon nehéz! Döntenünk kell hogy gyorsan meggazdagszunk, vagy lépésről lépésre haladva, de méltósággal vezetünk egy céget miközben nem károsítjuk meg az ügyfeleket. A piacot teljesen tönkre tették a megbízhatatlan bérlők, a felelőtlen és hanyag ingatlanosok és az albérletcsalók. Ahhoz, hogy ez változzon én személy szerint úgy gondolom hogy a következőkre lenne szükség :

Korrekt albérleti díj
Korrekt, humánus ingatlanosok!
Emberséges tulajdonosok
Felelős bérlők

Én hiszek benne hogy mint ahogyan a mi cégünk is, más cégek is észre veszik, hogy egy korrekt piac, korrekt résztvevőket eredményezhet, ahol kevesebb csalással és több elégedett "ügyféllel" sokkal eredményesebb és hatékonyabb piaci helyzetet teremthetnénk meg ami hosszú távon sokkal jobban működik. A bérlőknek kitartást és erőt kívánok ehhez a lehetetlen helyzethez, a tulajdonosoknak pedig azt, hogy legyenek körültekintőek de nyitottabbak kicsit.

Örökbe fogadlak

Az örökbefogadás olyan jogi aktus, amely során rokoni kapcsolat jön létre egy gyermek és az őt örökbe fogadó szülő(k), illetve annak családja között.

"Az örökbefogadás nem arról szól, hogy gyermeket találjunk a családoknak, hanem arról, hogy családot találjunk a gyerekeknek." Joyce Maguire Pavao"

Az örökbefogadás még ma, 2016-ban is ködös homályba vész a társadalom számára. Mindenki tudja hogy van, létezik mégis azt kevesen tudják hogyan is működik és mit is jelent az örökbefogadó felek részére. Ebben az országban az örökbefogadás rögös útja nem csak hosszú de a bürokrácia útvesztőjében sokszor családok százai vesznek oda és gyermekek tömkelege marad szerető szülők nélkül. Egy hiteles újságíró elsősorban olyan témákat dolgoz fel amellyel képes valamilyen formában azonosulni.

Amennyiben ez egy kellemetlen vagy nagyon személyes téma, mérlegelnünk kell. Felfedjük-e önmagunkat, az életünket, hogy olyan anyagot hozzunk létre, amely talán több emberhez eljut és talán, segít is! Én úgy döntöttem hosszas mérlegelés után, hogy a saját történetemet dolgozom fel ezzel leleplezve azt a pofátlan, hosszú és eredménytelen rendszert, amelyből én magam is származom!
Én ugyanis örökbe fogadott gyermek vagyok!

Bár a legtöbb pár mindent megtesz hogy saját gyermekük szülessen, néha az egészségügyi problémák megálljt parancsolnak a probálkozásnak. Ekkor ott áll két szerelmes ember, akiknek minden álma összetört, a párkapcsolatukra addigra már jócskán rányomta a bélyegét a több hónapos akár több éves eredménytelen probálkozás! A pénztárcájuk és sokszor a szülők, családtagok pénztárcája is teljesen kiemrült, hiszen a lombikbaby programok nem ingyenesek! Ilyenkor minden párban felmerül a nagy kérdés
"Örökbe fogadjunk" ?

Hál' istennek a legtöbb pár az igen mellett dönt, esélyt adva ezzel egy magára hagyott gyerek új életének. Lehetőséget adnak arra, hogy szeretetben, békességben, családban nőhessen fel egy gyerek, akinek az élete az esélytelenséggel indult! Nagyon nehéz nem csak a leendő szülőknek de a családtagoknak is megemészteni ezt a döntést. Mert hát milyen az ember? Aki nem az enyém, azt nem szeretem annyira. Az édesanyával nincs meg az a maradandó, mindent felülmúló csodálatos 9 hónap, ami alatt mi nők, megismerjük gyermekünket és eggyé válunk vele, amely a születés pillanatában csak megpecsételődik és egy életre szóló kapocsként szolgál majd. A férfiak teremtés és "örökös" utáni vágya pedig nem tud megfelelően kialakulni abban az esetben, ha nem saját "ivadékát" várja! Nagyon sok alapvető momentumról maradnak le ezek a szülők, mint az első UH felvétel, a vidám pillanatok anya kívánóssága alatt, a babaváró bulik, a pocak simogatása, a baba rugdosása. Sok fantasztikus pillanat marad örökké majd üresen a közös életükről szóló könyv első oldalain de cserébe olyan csodálatos élményben lehet részük, amit még egy vérszerinti szülő sem élhet át soha. Én most ezekről szeretnék beszélni mert ezeket tudom objektív módon, első kézből átadni az olvasóknak, de ez a cikk elsősorban azoknak szól akik most gondolkoznak azon, hogy örökbe fogadjanak egy gyermeket.

"Anyukám a mai napig emlegeti azt a percet, amikor felhívták őket a Gárdonyi Géza utcai Csecsemőotthonból és jelezték nekik hogy van egy kislány akit meg lehet nézni, mennyire boldogok voltak. Egészségügyi okokból választották ezt a megoldást de a családban nem mindenki fogadta a döntésüket kirobbanó örömmel. Amikor Megérkeztek, a szívük már a gyomrukban dobogott a kíváncsiságtól és a vágyakozástól. Édesanyám elmondása szerint kicsit náthás, de tündéri kislány voltam és az első közös élményünk az volt, amikor apukám cipőjével játszottam. "

Miután kölcsönösen megkedveltük egymást, egy pár hónap elteltével haza is vihettek. Ekkor már több mint 1 éves voltam. Hogyan is telt az előtte lévő pár hónap?
Egy gyermek örökbeadását rengeteg vizsgálat előzi meg. Pszichológiai alkalmassági, környezettanulmány, részletes egyeztetés a szülők nevelési elképzeléseiről, munkahely és keresőképesség vizsgálatán át minden, amit el tudunk képzelni. Ez mind mind a gyerekek biztonságát szolgálja, ezért ez egy nagyon helyes intézkedés és a szülőknek el kell fogadniuk ezt. Sokan sajnos nem jutnak el ideáig és talán telefont sem kapnak soha "szabad" kisgyerekről! De vajon hol akadhat el ez az egész folyamat?

Nevelőszülők és felelőtlen anyák
Amikor egy szülő úgy dönt hogy csecsemőotthonba vagy nevelőintézetbe adja a gyermekét felteszik neki a kérdést : 'le szeretne mondani a gyermekéről?"
Ennél a pontnál az eddig nem túl erős anyai vagy apai érzés a felszínre tőr és ilyenkor értik meg hogy tulajdonképpen hova is jöttek, miért és mivel járhat ez. A szakember részletesen felvilágosít minden ide érkező "szülőt" hogy bizony ha le mond a gyermekről az mivel jár!

Lássuk hát :

Örökbeadás

Az a szülő, aki örökbe adja a gyermekét, teljes mértékben le mond minden szülői kötelezettségről, a szülői mivoltáról, jogairól és gyermekével való kapcsolattartásáról is. Az az anya, aki le mond a gyermekéről soha többé nem találkozhat vele. Nem adják ki neki soha többet a gyermek későbbi címét, az új szülők vagy nevelőszülők címét, nevét. Ennél a pontnál véglegesen megszakad a kapcsolat a gyermekkel és ez az anya vagy apa részéről többé nem fordítható vissza. Ezeket a gyermekeket örökbe lehet adni, hiszen minden örökbefogadás alapja, a vérszerinti szülő lemondónyilatkozata! Ők az örökbeadható gyerekek.

Nevelőszülők

Azokat nevezzük nevelőszülőknek, akik örökbefogadni nem tudják vagy nem akarják a gyermeket. Ők is haza vihetik, nevelhetik és a mindennapjaik ugyan olyanok, mint az örökbefogadó szülőknek azonban mindig ott marad a félelem a mindennapjaik során, hogy mikor jelenik meg a vérszerinti "szülő" és viszi el a gyermeket! A nevelőszülő feladata semmiben sem más mint egy normál szülőé csupán annyiban különbözik hogy a gyermek elhelyezése nem fix, továbbá az államtól kapnak egy bizonyos összeget havonta ami a gyermek nevelését hivatott elősegíteni! A legtöbb nevelőszülő csodálatos ember, aki vagy inkább akik igyekeznek reménytelen helyzetű gyerekeknek egészséges légkört, boldog életet és nyugalmat biztosítani! De sajnos akadt már olyan nevelőszülő is (pláne jó pár évtizeddel korábban) aki munkásként alkalmazta ezeket a gyerekeket, sőt inkább rabszolgaként. A mai napig hallok olyan történeteket, ahol az intézetből ki vett gyerekek rongyokban, szegény körülmények között, az iskolából kimaradozva nevelőszülőknél élnek és a háztartás körüli teendők elvégzésére vagy az utánuk járó segély miatt nevelik őket! Bár minden éremnek két oldala van, az igazsághoz nem csak a napos, rózsaszín oldal tartozik és a rosszról is beszélnünk kell. Ez volt a rossz oldal!

Egy örökbefogadott gyermek nevelése, az igazság és kímélet

A legtöbb szülő számára a legnehezebb az egész folyamatban az, hogy hogyan kezeljék a gyermek elött az örökbefogadás tényét! Mivel teszek jót? Hogyan mondjam el neki? Elmondjam egyáltalán? Ilyenkor sokan pszichológus szakember segítségét kéri, aki elmagyarázza számukra, hogy mi zajlik a gyerekben a tény hatására, hogy bizony róla lemondott anno az édesanya vagy édesapa, mi lenne a leginkább felfoghatóbb, legkönnyebben megélhetőbb és feldolgozhatóbb.
A szakemberek az őszínteséget és a tudatos nevelést ajánlják A legjobb, ha egészen kiskortól kezdve a szülők tudatosítják a gyermekben, hogy bár vér szerint nem ők a gyermek szülei, ez nem minden és a szeretet nem a genetikán múlik. A szeretet nem ismer határokat és ő mindennél fontosabb a szülei számára.
Kisebb korban kedves mesékkel lehet rávezetni a gyerekeket ennek megértésére!
Például : " Mi ajándékba kaptunk téged! Nagyon vágytunk egy ilyen csodálatos kisgyerekre, sokat imádkoztunk és a jóisten megjutalmazott minket veled! Ajándékba kaptunk téged."

A gyerekekben számtalan kedves gesztussal lehet enyhíteni a veszteség érzését, a hovatartozás zavarát. Ilyen például a mi példánk. A szüleim minden évben két születésnapot tartottak nekem. Júniusban tartottuk a "rendes" szülinapomat de márciusban minden évben megünnepeltük azt a napot is, amikor a szüleim számára megszülettem. Ez volt az a nap, amikor haza hoztak. Egy kisgyerekben ez jó érzést generál, elfogadhatóbb hiszen kétszer is kap gyertyát és ajándékot. Én minden évben kétszer ünnepeltem! Márciusban 7 éves lettem, júniusban pedig 8 (mivel 1 éves elmúltam amikor haza vittek). Én gyerekként ezt nagyon pozitívan éltem meg és csak ajánlani tudom.
Az őszinteségnek mindig két oldala van. Mivel számomra mindig természetes volt az örökbefogadásom ténye, az iskolában sem csináltam ebből titkot. Mind tudjuk hogy a gyerekek sokszor kegyetlenek egymással és ott bántják egymást, ahol tudják! Az iskolaéveim első 5 évében rendszeresen bántottak emiatt. Voltam árva, fattyú, anyátlan, lelenc és még sorolhatnám. Érdekes módon nem viselt meg annyira, mint ahogyan most, felnőtt fejjel bele gondolva meg kellett volna viselnie. De tény, hogy nagyon nehéz volt ez nekem is és a szüleimnek is.

Miért fontos az őszinteség?

Számtalan buktató érheti a szülőket az életük során. A pletykás rokonok vagy szomszédok nagy rizikót jelenthetnek. A külső különbségeket ki lehet magyarázni, de az egészségügyi problémáknál bizony biztosra vehetik a bukást! Akár vércsoportot tekintve, akár komolyabb transplantációs eljárásoknál is kibukhat, hogy bizony genetikailag nem alkalmas a szülő. Az őszinteség mindig célravezetőbb, korrektebb és rengeteg stressztől megkíméli a családot.

Eredet

Amennyiben az őszinteség elvét követték a szülők, és elmondták a gyereknek származásának körülményeit egy újabb nehéz pont következik be a szülők és a gyerek életében. Az eredet kutatása, a vér szerinti szülők felkutatása. Ez jogos igény és minden örökbefogadott gyerek lelkében egy ki nem alvó láng! Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy anyukámék pontosan tudták a körülményeimet, tudták hogy ki voltam korábban és segítséget is tudtak nyújtani ahhoz, hogy felkutassam a gyökereimet. Sikerrel jártam. Azóta gazdagabb vagyok egy fantasztikus nővérrel és féltestvérekkel. A nővéremmel kiváló a viszonyom és az életem szerves része. Az egyik legjobb barátnőm és nagyon szeretem. Mivel 18 évesen találtam rá (ekkor ő 20 éves volt) elmondhatom hogy az életem egy igen nagy részét tölthettem el vele. Mindent bepótoltunk és el sem tudom képzelni az életemet nélküle. Az egyéb szálakról nincs mit mondanom. Talán csak annyit, szerencsés vagyok hogy ott nőhettem fel ahol felnőttem és azok gyerekének mondhatom magam, akiket anyának és apának szólítok. Most már én is azt érzem, ajándékba kaptam a szüleimet.

Karma? Sors? Nehéz hátizsák...

Tény ami tény, valami megmagyarázhatatlan vibrálás mindig van a hozzám hasonló gyerekekben, emberekben. Életünk hajnalán lemondtak rólunk. Hányszor tettem fel magamnak kamasz koromban a kérdést : "hát, hogy lehetett engem nem szeretni"?
Miért nem akartak engem? Miért hagytak magamra? Ennyit érek? Nem kellettem? Gondolnak rám? Kire hasonlítok? Vannak-e örökletes betegségek a családomban? Vannak testvéreim? Büszkék lennének rám?
Milyen érdekes, hogy ennyire vágyunk egy ismeretlen ember szeretetére. Milyen érdekes, hogy az ember még gyerekként is mennyire hiszi azt, hogy a probléma benne van. Nem tudja hova tenni, hogy van akinek nem kellett mások pedig az életüket adnák érte. A legveszélyesebb kérdés amit azt hiszem, minden gyerek átél legalább egyszer : "ennyit érek?"
A legtöbb ilyen gyerek (és felnőtt) egész életében cipeli majd ezt a hátizsákot. Ha sikerül út közben megkönnyítenie (megismerni a gyökereit) az út könnyebbé válik.

De ha nem sikerül, a nehéz súly alatt nehezen vonszolja majd magát. És ha bele is törődik, sosem nyugszik meg a lelke és tudat alatt vágyódik azok iránt, akik az életet adták neki.
MA, amikor úgy mennek nők abortuszra, mint háziorvoshoz, köszönettel tartozom a szülőanyámnak, hogy nem egy kukában végeztem! Ezért mindig tisztelni és becsülni fogom őt. DE ez édeskevés! Az én anyukám, akinek virágot viszek, akit szeretek, akit felhívok ha szomorú vagy boldog vagyok, akit ha átölelek megnyugszik a világ, akit a kisfiam nagymamának hív az a nő, aki képes volt akkor is szeretni amikor nem kellett, aki befogadott és esélyt adott és aki felnevelt! Ő hozott virágot a ballagásomra, ő fogta a kezem amikor a kisfiam született, ő kiabált velem amikor kamaszként később értem haza és vitt el moziba, amikor elhagyott az első szerelmem! Ő anya!

Amikor egy pár az örökbefogadás mellett dönt, nem csak egy szerető gyereket nyernek vele de egy hálás embert is. Egy olyan semmihez sem fogható, csodálatos kapcsolatot ami érzelmekben gazdag, mély és őszinte. Amikor nincs meg a vér köteléke a szeretet nem "kötelező".....és azok az emberek akik mindennél jobban szeretik egymást akkor is, amikor az nem kötelező, az őszinte szeretet.

Én ajánlom az örökbefogadást és ha tehetném, nemzőképes párokat is biztatnék rá. Sokkal gazdagabb emberek lehetnek általa és esélyt adhatnak egy olyan embernek, aki esélytelenként indult el az életben.

Rengeteg gyerek várja hogy megöleljék és szeresség.
Azt szeretném hogy az örökbefogadás ne a legutolsó döntés legyen. Ne egy tessék-lássék megoldás! Ne egy félve meghozott döntés! Hanem egy tudatos, büszke választás!

Álomlopók üzlete

Kislánykorukban a nők nagy része királylány szeretne lenni! Aztán a legnépszerűbb álmok táborához tartozik az állatorvos, kalandor, felfedező vagy színésznő!

Ez utóbbi a későbbi fiatal felnőtt korig megmarad, de ekkor már esetleg a pályaválasztás időszakában az álmok minősége megváltozik. Vannak lányok akik ügyvédek, orvosok, üzletasszonyok szeretnének lenni, de egy nagyobb és erőteljesebb tábor képviselőiből a modell, színésznő, divattervező, művész beállítottságú lányok kerülnek ki! Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt néhány évben, rohamosan növekvő népszerűségnek örvendő Instagram önjelölt sztárjai, vagy a Youtube videóikban mesteri szinten pózoló "sminkvideós" sztárok!

Bennünk, nőkben természetes evolúciós hozadék hogy díszítgetjük, szépítgetjük magunkat ezzel hívva fel a "hímek" figyelmét önmagunkra! Sokunkban (na jó, legyünk őszinték, mindannyiunkban) van egy természetes önmutogatási vágy amelyre létezik egy szakkifejezés is: " exhibicionizmus"!

Ezzel semmi probléma nincsen sőt, természetes is (egy bizonyos szintig), azonban másfelől borzasztóan veszélyes is lehet a fiatal, női társadalomra nézve.

Ezekre a lányokra egy egész üzletág épült, mégpedig modellügynökségek! Ezen ügynökségek csupán töredéke nevezhető valóban ügynökségnek, a legtöbbjük azonban csupán "álomlopó" kis - vagy nagyiparos és az ég világon semmit nem tud igazán felmutatni.

A cikk írásának oka, hogy a minap egy facebook csoportban lettem figyelmes egy érdekes beszélgetésre, ahol a lányok egymással osztották meg tapasztalataikat a modellügynökségekről, illetve különböző befizetett összegek és azok után járó (vagy sokkal inkább csak "járhatott volna") szolgáltatásokról!

Szeretnék tehát az alábbiakban felsorolni pár olyan ügynökséget, akik valóban értéket képviselnek, megbízhatóak és érdemes hozzájuk fordulni! Ezzel segítve akár az édesanyákat és édesapákat, hogy amennyiben valóra szeretnék váltani kislányuk álmát, olyan helyre tudják elvinni őket vagy olyan lehetőséget próbáljanak biztosítani, amely valós kritikát és jövőbeli lehetőségeket képes eléjük tárni!

Nézzük hát Magyarország legismertebb és legelismertebb ügynökségeit!

Visage Modell

Az alábbi modellügynökség vezetője, Kajdi Csaba kiváló kapcsolatainak és kommunikációs készségének köszönhetően az ügynökséget választó modelleket kizárólag nagy, nemzetközi cégekhez közvetíti ki, ennek köszönhetően a Visage modelljei rendkívül elismertek a szakmában! Ilyen ikonikus személyiségeket találhatunk "dicsőségfalukon" mint például a gyönyörű Ebergényi Réka vagy Mihalik Enikő. Bátran merem ajánlani őket!

Megbízható cég!

ICON Modell Management

Évről évre ontják magukból a nagyobbnál nagyobb tehetségeket és szebbnél szebb modelleket! Rendkívül aktívak, nagyon közkedveltek, facebook oldalukat több mint 6000-en kedvelik és olyan világhírű modelleket tudhat "gyermekei" között mint, Palvin Barbara, aki jelenleg Magyarország egyik első számú "terméke"! Fantasztikus egyéniségével, hibátlan megjelenésével és közvetlen kommunikációjával méltán lehetünk büszkék a fiatal modellre, aki ügynöksége egyik legfényesebben ragyogó ékköve. Bár Barbit az utóbbi időben többet támadták a Sport Illustrated magazinban található képeiért-Mondván meghízott- ezt én egyfelől nevetségesnek tartom a kommentelők részéről, másfelől hatalmas lépés hogy Barbi ebben a magazinban, ilyen formában mutathatta meg természetes, EGÉSZSÉGES és gyönyörű alakját, ezzel is hirdetve hogy mi nők, milyen gyönyörűek vagyunk akár plusz 5 kg-mal (vagy annál többel is)! Amit fontos megemlíteni az ICONNAL kapcsolatban, hogy ez az ügynökség nagyon szigorúan szűri le a modelleket, ezzel biztosítva a magas minőséget és a modellek teljes körű menedzselését is. Náluk alapfeltétel az angol tudás és mivel "kis ügynökségnek" számítanak (tehát kevés modellel dolgoznak együtt) ezért sokkal több időt, energiát és hátteret képesek biztosítani felfedezettjeik számára. Jó választás!

Megbízható cég!

The DIARY Management

Szinte már meg sem lep, hogy ennek az új ügynökségnek az alapítója, az ICON modell bookereként tevékenykedett, mígnem saját vállalkozást indított! Szemfüles, tapasztalt, jó megérzésekkel megáldott ember, aki bár még mint új cégvezető van jelen a szakmában, sikereit, weboldalát és eddigi eredményeit elnézve a jövő csúcsügynökségeinek egyikévé válik hamarosan! Weboldala letisztult, kreatív és gyönyörű! Már most ígéretes modelleket nevelget, így a jövőben reméljük Barbi után az ő modelljeit is üdvözölhetjük a nagyvilágban mint Magyarország büszkeségei! Hajrá The Diary! Megbízható cég!

Attractive models

Mint nő, számomra kiemelten kedves ez a cég, a vezetője ugyanis egy hölgy, név szerint Fehér Orsolya. Ha az évszámokat és a jelenlétet tekintjük, ez az egyik legnagyobb ügynökség ma az országban! "Dicsőségfaluk" végeláthatatlan és kapcsolataik a nagy márkákkal lenyűgözőek! A vezetőről köztudott, hogy bizony megmondja hogy alkalmas-e a delikvens vagy nem, sokszor kíméletlenül őszinte én mégis azt mondom ez a lehető legbecsületesebb módja egy komoly ügynökség vezetésének! Csak annak adnak álmokat a kezébe, akikben látják a lehetőséget, hogy ezeket valóra váltsa. Ez egy nagyon korrekt hozzáállás! Teljes körű felkészítést nyújtanak pártfogoltjaik részére és kizárólag a tréning végén indítják el a modelleket a világot jelentő deszkákra! Ez nem csak az ügynökségnek, de a modellnek is biztonságot nyújt! Megbízható cég!

Lássuk hát azokat, akik ezen cégek után loholva, azonban valódi szaktudás vagy háttértartalom nélkül, kíméletlenül lopják el a fiatal lányok (és fiúk) álmait nap mint nap!

Budapest melegágya a csaló cégeknek! Kislány koromban engem is elvitt édesanyám egy hárombetűs céghez, akik nagyobb plázákban igyekeztek hostessek segítségével összegyűjteni a lányokat és fiúkat. Többnyire gyerekeket. Az ilyen modellügynökségek nevét (gondolom érthető okokból) nem sorolom fel, hiszen nem akasztanék a nyakamba többmilliós pereket és mivel ők már évek óta lopnak, csalnak, hazudnak, ezért sajnos a legyőznének a rutinjukkal, így hát csupán elmesélem azokat a tapasztalatokat és trükköket, amivel ha találkoznak az olvasóim, egyből felismerhetik, hogy kikkel van dolguk és őszintén remélem, ezzel is rengeteg fiatal, álmokkal teli lányt és fiút mentek meg a csalódástól!

Az alábbi képeket a csoportban kommentelő egyik lány küldte el nekem, neki ezúton is köszönöm szépen hogy felvállalta ezt!

Tehát lássuk a menetét:

A "találat"

Amikor plázákban akár, hostessek, vagy akár a facebookon privát üzenetben küldenek egy előre megírt üzenetet, amelyben hizlalva a fiatalok máját, először végigdicsérik őket majd felajánlanak egy lehetőséget egy castingra!

A casting!

Természetesen már telefonban is, akár előre jelzik, hogy van egy egyszeri regisztrációs díj amely legtöbbször 8.000 Ft vagy esetleg 10.000 Ft körüli összegre datálható! "NEM ÁRT", ha hozza magával a célszemély ezt az összeget ugyanis, ha a casting sikeres, akkor ott helyben szerződni is tudnak, tehát regisztrálni!

Az első személyes találkozó!

Legtöbbször egy megadott időpontban, egy szép, imponáló irodahelyiségben kapnak időpontot a fiatalok, ahol kb. 30-60 perces várakozás után (megvárnak ám mindenkit nehogy lemaradjanak arról a pár ezer forintról...) beterelik őket egy nagyobb helyiségbe! Itt természetesen szinte kivétel nélkül mindig van kamerás felszerelés, lámpák, világosítás, sminkasztal stb.....ezzel is hivatkozva, vagy sokkal inkább bizonyítva hogy "hát bizony mi egy komoly ügynökség vagyunk "...............nem.........! Tehát itt beterelik az embereket és többnyire egy férfi, illetve egy nő elmeséli, hogy mivel foglalkozik a cég. Elmesélik hogy nagy múltú cégről van szó (ja, már régóta loptok...) és nagyon örülnek hogy ilyen sokan eljöttek! Kecsegtetik az embereket különböző világsikerekkel, elismert cégekkel (L'oreal, GAS stb..), elmesélik, hogy akár ők is lehetnek Palvin Barbarák vagy Mihalik Enikők csupán elszántság és tanulás kérdése! De ami szerintük ennél is fontosabb, a jó minőségű portfólió és SETkártya (ezekről később még írok). Tehát ezek után a már felcsigázott emberek közül kiszűrnek párat (akik semmivel sem rosszabbak mint a többiek csupán a látszat miatt fontos, hogy nehogy már mindenki "tehetséges legyen és sajnos rajtuk csap az ostor) majd a többieket rövid elbeszélgetésre invitálják egy külön helyiségbe! Ez többnyire egy kicsi szoba, ahol egy ügyes kommunikációs szakember beszélget velük! A vége kivétel nélkül ugyan az : "Csináltass nálunk portfóliót és kártyát hiszen enélkül nem indulhatsz el a pályán! Hát...lehet, hogy van már máshonnan de az nem jó, mert ők sokkal jobbat csinálnak! Van benned lehetőség, sőt, az arcod nagyon különleges ezért én ajánlanám! Rengeteg munkát tudnánk neked biztosítani"!

Ezután a fiatalok boldogan szaladnak kint várakozó szüleikhez, vagy hívják fel anyát, apát, hogy sikerült nekik és az álmuk valóra válhat de sajnos szükség van 120-200 ezer forintra, mert hát ez nagyon fontos és egyébként is fizessék már ki hiszen megtérül a befektetés. Jobb esetben ilyenkor csak a regisztrációs díjjal lopják meg őket, de sajnos rengetegen fizetik be a mai napig ezeket a hatalmas összegeket, hogy a gyerekeiknek megadják, amit csak lehet vagy hogy valóra váltság az álmukat!

Nézzük a portfóliót:

Nekem is van egy ilyen cégtől, én akkor 15 éves voltam. Sosem voltam 162 cm-nél magasabb. Bár vékony vagyok és karakteres arcom van, a fogaim sajnos akkor még jóindulattal sem voltak szabályosnak nevezhetőek, a fogszabályzóról és a rakoncátlan hajról ne is beszéljünk. Ennek ellenére én "nagy tehetség voltam" (160 cm-el.......) így hát a szüleim sajnos befizették az összegeket. Ezért cserébe kaptam egy 8 retusált képből álló portfólió fotózást, ahol így lassan 12 év távlatából (és egy minimális divatszakmai múlttal) már látom, hogy milyen undorító minőségű, teljes mértékben használhatatlan képekkel gazdagították az életemet. A smink amit a 15 éves arcomra raktak nem passzolt sem a bőrtípusomhoz (Sand beige bőrhöz porcelán fehér alapozó?wtf?) de még a szemem színéhez is (ami világos kékes-zöld) kaptam egy fehér, rózsaszínes árnyalatot ami a legkevésbé sem emelte ki pont azt, ami a mai napig nagyon szép rajtam. A vékony testalkatomra egy zsákruhát kaptam, ami inkább hasonlított egy turkálóból kiválogatott semmihez, mint egy komolyabb, előnyösebb középkategóriájú ruhához! Nem vártam el hogy szupermodellt csináljanak belőlem, de ha már 120.000 Ft-ot befizettem, minimum némi profizmust kellett volna tanúsítaniuk. Hogy ne húzzam az időt 12 év telt el azóta, de soha életemben egyetlen munkát sem kaptam tőlük. Azóta ezt a céget csalás miatt bezárták, a vezetőket pedig jogi úton megbüntették. De ezek a cégek ilyenkor más néven újra indulnak a vezetők pedig a sok száz millió forintból simán elintézik a szabadulásukat! Tehát...ennek sosincs vége!

Íme tehát egy hozzám hasonlóan pórul járt fiatal (egyébként kifejezetten szép lány) beszélgetése az egyik ilyen céggel. Ő csak a regisztrációs díjat fizette be, de itt talán nem is az összeg az, ami a legfájdalmasabb, hanem a remény és a beetetés utáni csalódás feldolgozása.

Sajnos ez egy gyönyörű példája annak, hogyan profitálnak ezek a cégek a fiatalok álmaiból és vágyaiból! Fontos tudni hogy:

Egy igazi iroda többnyire sosem kér regisztrációs díjat, vagy bármilyen befizetést! Ennek oka, hogy tudják, a modell akit választottak pár hónapon belül a belé fektetett összeg sokszorosát termeli majd ki az iroda, vagy az ügynökség számára! Az igazi cégek a modellekre, mint befektetésre gondolnak és tudják, hogy pénzt csak pénzből lehet csinálni.....!Ezért nem kérnek semmilyen összeget a modellektől!
Egy igazi iroda vagy olyanokkal dolgozik, akiknek már van tapasztalatuk, tehát vannak referenciáik, vagy portfóliójuk, vagy elkészítik önköltségen a modell számára, hiszen ők tudják, hogy milyen minőségű, vagy jellegű képekre lesz majd szüksége a modellnek!
Az igazi cégek nem gmail címről leveleznek.....!
Az igazi cégek azt mondják : "Ne haragudj de 164 magassággal sajnos nem tudlak kifutó modellnek alkalmazni!"Az igazi cégek nem törik össze feleslegesen a szívedet, inkább megmondják, ha nem vagy alkalmas mondjuk fashion, glamour vagy egyéb pozíciókra! Hogy miért? Mert a jó modelljeik termelnek annyi pénzt, hogy nincs szükségük olyan emberek pénzére, akikről tudják, hogy nem fognak tudni munkát biztosítani számukra, továbbá a profitot inkább a fejlesztésbe, terjeszkedésbe költik mint sem a rengeteg ügyvédi díjra amit az ellenük pereskedő károsultak után kellene fizetniük!

Ezért ha erre a pályára készülsz, bátran tedd meg a lépéseket! Tudd, hogy mire vagy alkalmas, legyen kitartásod, légy merész, de kizárólag a jó helyeken próbálkozz! A felsorolásom a jó helyeket tekintve nem teljes, te magad is keresgélhetsz még, hiszen sok korrekt ügynökség kínál lehetőséget számodra! Azonban soha, sehova ne fizess semmit addig, amíg utána nem jártál a cégnek (akár a cégtárban, akár céginfóban) és át nem nyálazod az egész netet velük kapcsolatban! Inkább légy türelemmel és szánd rá erre az időt, mint hogy olyanba menj bele, ami nem csupán anyagilag de érzelmileg is megkárosít!

( A cikkben nem szerepel semmilyen fizetett reklám, a fentebb felsorolt ügynökségek kizárólag a személyes véleményem és a modellek, csoporttagok, sikereik alapján kerültek be a felsorolásba!)

Modern kori romantika

Új jelenség ütötte fel a fejét a 21-ik században, amely olyannyira sikeres, hogy gyakorlatilag maga mögé utasította a hagyományos társkeresést, a metron leszólítást, a telefonszám cserét és minden olyan végtelenül kedves gesztust, ami megadná tulajdonképpen ennek az egésznek az esszenciáját. Ezen az önmagában is nagy veszteségnek számító helyzeten tovább ront a felhasználók átlagéletkora és az ezzel járó veszély is, illetve ennek az egésznek a -nem is annyira rejtett- üzenete is!

Ezek a "pöccintős" párkeresők! A Tinder, a Badoo és társai!

A cikk megírásához alaposan utána jártam ezen alkalmazások használatának és megmondom őszintén kíváncsi is voltam, hogy mégis mit tud ez a fejlesztés, amivel elérte az irreális felhasználószámot.

Mind a két alkalmazás tulajdonképpen egyfajta "gyors" társkeresést biztosít! A régi társkeresőkkel ellentétben itt egy-egy balra vagy jobbra húzással dönthetünk a delikvens férfiak (vagy nők) sorsáról. Elnézést inkább fiúkat és lányokat mondanék hiszen ahogy az a fejlesztők által

készített statisztika alapján látható, ez elsősorban a serdülők sportja!

Elérhető egy különleges funkció amely az egymással kompatibilis személyeket boronálja össze. Ez mind a két programban megtalálható. A "match" azaz egyezés megmutatja számunkra, hogy kik azok, akik vissza "pipáltak" bennünket és már mehet is az ismerkedős duma! Az, hogy milyen szövegekkel találkoztam és milyen életkortól az egy dolog....de hogy hány 18 év alatti lány van fent ezen az oldalon, az megbotránkoztatott!

Frigid vagyok? Nem! Befásult vagyok? Nem! Elutasítom az újdonságokat? Nem! Vén nyanya vagyok? A 27 évemmel nem mondhatnám! Azonban gondoljunk csak kicsit bele!

Ezek a programok manapság olyan, mindenki számára nyílt titokként kezelt üzenetet tartalmaznak, amely rendkívül veszélyes a felnövekvő társadalom számára! Olyan hamis értékeket közvetítenek, ami nem követendő példa, hosszú távon (főleg a lányoknál) személyiségtorzulást is eredményezhet! Mi ez a titok?

HOGY EZ EGY SZEXTÁRSKERESŐ!

Igen...ez olyan mint a hálapénz fogalma! Mindenki tudja, de nyíltan csak egymás között pusmogunk róla! Megkérdeztem pár fiatal lányt, hogy többnyire mennyire veszik komolyan a fiúkat illetve hogy egyáltalán eljutottak-e bárkivel a randiig vagy moziig! A 16-17 éves lányok többsége elmondta hogy ugyan ne vicceljek már, ez nem erről szól!

"Akkor miről?"-kérdeztem én hülye. Nos, felszedik a fiúkat, esetleg egyszer vagy kétszer lefekszenek velük. Van, aki elég jónak bizonyul, akkor azt megtartják állandó partnernek de ilyen oldalakról igazából senki nem ismerkedik úgy, hogy igaz szerelmet keres! Jó, őszinte leszek azért ezen annyira nem lepődtem meg hiszen a régi típusú párkereső oldalon regisztrált felhasználók egy nagy csoportja sem a házasságot kereste. Engem az lepett meg, hogy ezek a fiatal lányok már ennyi idősen így gondolkoznak!

Számukra teljesen természetes dologgá vált az ilyen jellegű kapcsolat kialakítása! Egymás között nevetve mesélik kinek ki volt meg, kivel milyen volt. A korukra jellemző báj már messze szállt rég, és félelem érzetük sincs. Megkérdeztem őket nem félnek-e hogy esetleg "kamureggel"( nem valós profillal és adatokkal) regisztrálók közül nem tör-e valaki az életükre vagy nem rángatja-e be őket egy furgonba és lesznek lánykereskedelem áldozatai! Azt mondták nem, hiszen ők is be tudják állítani hogy milyen életkorral rendelkező felhasználók találhassák meg őket. Ennél a pontnál nyílvánvalóvá vált, hogy a kérdést sem értik 100%-osan hiszen ha valaki "kamureget" használ akkor az életkorral is csalhat! A megkérdezett lányok közül egyiknek sem tudták a szülei, hogy ilyen oldalon vannak felregisztrálva. A lányok közül már senki sem volt szűz, elmondásuk alapján 14-15 évesen mindenki átesett már a "tűzkeresztségen" de volt olyan, aki éppen hogy csak betöltötte a 13-ik életévét az első alkalomnál. Bulizni már 14 éves koruk óta járnak. Többnyire hamis személyivel mennek de sok szórakozóhely van, ahol 16-os a korhatár. Némelyikük azt mondja otthon hogy a barátnőénél alszik, de akad olyan is, akinek a szülei minden probléma nélkül engedi el őket otthonról!

Összegzés

Ezek az oldalak azt az üzenetet közvetítik a fiatal lányok felé, hogy alkalmi kapcsolatot létesíteni vagány dolog. Mivel mindenki használja a környezetükben, normálissá, egyfajta trenddé vált. Amit mindenki használ az normális. Amit mindenki hord, az a trendi. Amit mindenki hallgat, nekem is azt kell. De ezeket pár év múlva másként gondolják majd. Vagy nem! Hiszen ha elfogadott tényként kezelik nem csak egymás között, de a családi életükben is, akkor nincs egy olyan erkölcsi húzóerő, ami vissza zökkentené őket a normális életbe. Egy idő után értéktelennek érzik majd magukat, a nemiség mint olyan, sporttá degradálódik és egy egész generáció vagy generációk nőnek majd fel ebben a tudatban! Minél fiatalabb egy lány, annál tapasztalatlanabb, annál sebezhetőbb és annál könnyebb prédát jelent nem csak a fiú kortársai számára de sokszor a jóval idősebbek számára is! Rengeteg veszéllyel jár az ilyen oldalak üzenete, egyszerű kapcsolatteremtése, felhasználói és az ellenőrzés nélküli "randik" is! Elveszett a romantika, elveszett a lányok értéke is! A legtöbb profilkép mélyen dekoltált, pucsító vagy huszonéves nőket utánzó 16 éves lányokat ábrázolt, akik nyíltan bocsájtják áruba magukat minden félelemérzet nélkül, ezzel hírdetve hogy ők már "nagylányok"!

A társadalom elindult egy olyan lejtőn, ami már gyakorlatilag teljes mértékben szabályozhatatlan és önálló életet él. A médiából ömlik a "girlpower" amit anno a feministák nem teljesen így képzeltek el. A fiatal lányok által kedvelt és követett hírességek (Rihanna, Little mix, stb..) azt az üzenetet közvetítik feléjük hogy akkor igazán csajok, ha minél többet mutatnak magukból, minél több sminket használnak és amúgy is kapják be a férfiak, ha nekik szabad, nekünk is!

Nem!

Mi nők attól vagyunk értékesek, attól vagyunk "többek" mint a férfiak hogy nem csupán az ösztönünk hajt, hanem a józan ész! Hogy megválogatjuk ki az a szerencsés, aki nyithatja azt a bizonyos zárat. Hogy megmászatjuk velük azokat a bizonyos lépcsőfokokat és jutalomként ragyogunk számukra az út végén. A mi értékünk az önbecsülésünk! Ezek az alkalmazások pedig pontosan ezt rombolják le végül! Érdemes ezen elgondolkozni!

Ide írhatsz...